Tegnap reggel fél nyolckor kinyitottak a szavazóhelyiségek Hollandiában, ahol csaknem 12 millió választópolgár járult az urnákhoz, hogy megválassza a parlament alsóházának 150 képviselőjét. A választásokat Hollandiában nagyon régóta nem tapasztalt feszült légkörben és bizonytalanság közepette tartják. Az eseményre Pim Fortuyn populista politikus múlt heti meggyilkolása vet árnyékot, s a szavazás legfontosabb közvetlen tétje az, hogy pártja, a Pim Fortuyn Listája (PFL) milyen erővel kerül be a parlamentbe.
Az előrejelzések alapján biztos volt, hogy bekerül, s ezzel első ízben jelenik meg a holland törvényhozásban a politikai főáramtól szinte minden tekintetben erősen elütő, populista színezetű párt. Választási szereplése azonban, amely meghatározó lehet az ország politikai arculatának alakulása szempontjából, még a szavazás előestéjén is teljesen nyitottnak tűnt. Fortuyn május 6-i meggyilkolása után a pártok közös megegyezéssel felfüggesztették a választási kampányt.
Hollandiában 1994 óta a szociáldemokrata Munkapárt (PvdA), a jobbközép liberális Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért (VVD), valamint a balközép Demokraták 66 (D66) koalíciója kormányoz. E pártok mindegyike teret veszíthet az előrejelzések szerint, de egy felmérés alapján a választások legnagyobb vesztese a távozó miniszterelnök, Wim Kok pártja, a PvdA lehet. Hasonlóan valószínűnek tűnik a nyolc éve ellenzékben lévő Kereszténydemokrata Tömörülés (CDA) előretörése, amely a szavazatok 20,5 százalékával 31 képviselői helyhez jutna, és a legerősebb pártként kerülhet ki a választásokból.
Elemzők úgy vélik, valószínűleg egy kereszténydemokrata–liberá-lis–jobboldali populista koalíció létrejötte várható a tegnapi választások után. Szakértők szerint kiszámíthatatlan folyamatok indultak el Fortuyn meggyilkolása után a holland politikában, ezért nem zárható ki, hogy ingatag koalíció jön létre, s emiatt rövidesen új választások kiírása is szóba jöhet.
Robbie Keane: Ha ez nem motiváció nekünk, akkor nem tudom, hogy mi
