Ismét az Alkotmánybírósághoz fordul az agrár-érdekképviseletek egy része. A Magyar Agrárkamara (MAK), a Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetsége (MOSZ), a Parasztszövetség, az Állami Földet Bérlők Országos Szövetsége, az Agrár Munkaadói Szövetség és a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezete (Medosz) nézete szerint alkotmányellenes a kormány által szorgalmazott állami földértékesítés.
Ebele Ferenc, a MAK alelnöke az érdekképviseletek tegnapi közös sajtótájékoztatóján elmondta: a kamara szerint az állami földértékesítés ellentétes többek közt a piacgazdasági elvvel, a vállalkozáshoz való joggal és a gazdasági versenyszabályzattal. Az értékesítésre kínált földek az összes szántóterület nyolc százalékát adják, értékük 120-150 milliárd forintra tehető. Az érintett területeken minőségi termelés folyik, ha eladásra kerülnek, akkor több ezer ember válik munkanélkülivé. Ezt a kijelentést megerősítette Gergely Sándor, az Állami Földet Bérlők Országos Szövetségének elnöke, aki – ha az eladások megvalósulnak – csak 2009 év végéig jósol jövőt az itt gazdálkodóknak. Hasonlóképpen vélekedett a Medosz főtitkára, Bereczky András, aki közölte, több érintett munkavállaló írásban fodult az Alkotmánybírósághoz, kérve a beterjesztett eljárások gyorsított lefolytatását. Egyetértett az állami földek privatizálásával a mosz-os Filipsz László és Vidmann Mihály, a Parasztszövetség elnöke, előbbi azonban az eljárás átláthatatlanságát és gyorsaságát, utóbbi az eljáráshoz szükséges tőke hiányát kifogásolta.
Az előbb említett szervezetekkel ellentétben a tíz agrár-érdekképviseletet tömörítő MAÉT szerint teljesen törvényes a földalap tulajdonában lévő földek értékesítése. Erről a szervezet az Alkotmánybíróságot is tájékoztatja. A MAÉT fontosnak tartja, hogy a családi gazdaságok pozitív diszkriminációban részesüljenek az esélyegyenlőség jegyében mindaddig, amíg annyira meg nem erősödnek, hogy képesek lesznek felvenni a versenyt a magyar, illetve a külföldi gazdasági társaságokkal. Éppen ezért a MAÉT földvédelmi mozgalmat indít a magyar termőföld védelmében, hogy az semmilyen körülmények között se juthasson külföldiek tulajdonába, amíg a magyar termelők gazdaságilag meg nem erősödnek – szögezte le Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke. Telegdy Pál, a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének elnöke elmondta, az új kormánynak bizalmat szavaznak több tervezett intézkedése kapcsán, a családi gazdaságok támogatásával például egyetértenek, de a földkérdésben nem kívánnak semmiféle engedményt tenni, azaz sem a külföldiek számára történő földeladást, sem a gazdasági társaságok számára történő földértékesítést nem támogatják, és ezektől az intézkedésektől a magyar termőföldet minden lehetséges és törvényes eszközzel megvédik. A tájékoztatón szóltak a már állami tulajdonban lévő szövetkezeti üzletrészekről is, azokra a MAÉT-képviselő úgy tekintenek, mint a magán- és társas vállalkozások közötti kapocsra. A szervezet viszont nem támogatja az új kormány azon elképzelését, amely az üzletrészeket ismét a szövetkezeteknek juttatná. Az állami földértékesítést kifogásoló szervezetek közül több az Alkotmánybírósághoz fordult a tavaly év végén elfogadott földtörvény és a földalapról szóló törvény miatt is. Értesüléseink szerint az Alkotmánybíróság e kérdésekben várhatóan május végén hozza meg döntését.
***
Információ zöldszámon. Tegnaptól üzemelteti a 06-80/37-37-37-es ingyenesen hívható zöldszámot az agrártárca, amelyen felvilágosítással szolgálnak a Magyar Nemzeti Földalap Kht. kezelésében lévő földterületek értékesítéséről az érdeklődőknek.
Kovács Zoltán
Több százezren vettek részt a tűzijátékon
