Hatvany Lajos számvetése szerint Jókai Mór összesen öt házban élt Pesten és Budán. Laborfalvi Róza a Szép utca sarkán lévő lakásában szállásolta el az addig Petőfiéknél meghúzódó Jókait. Petőfi nagyon rossz szemmel nézte barátját a kétes hírű színésznővel, és ezt tudtára is adta. Jókai nem tűrte a „rágalmazásokat”, ezért elköltözött a bérleményből.
Az író hamarosan a Svábhegyen vásárolt egy lakást abból a pénzből, amit az Egy magyar nábobért és a Kárpáthy Zoltánért kapott. A svábhegyi villát folyamatosan bővítgették, alakítgatták, de arra nem volt elég pénzük, hogy fenntartsák, ezért csak nyári laknak használták. 1855-ben a mai Reáltanoda utcába költöztek, ahol évi 300 forintért béreltek egy emeletet. Jókai ezt a házat soha nem szerette, valószínűleg azért, mert az idegen tulajdonban idegennek érezte magát.
Jókai Mór édesanyja halála után az Ötpacsirta utcában lévő Jankovich-házat akarta megvenni. Mintha megérezte volna, hogy egyszer ez a terület a városrész legfelkapottabb palotanegyede lesz. Igaz, a környék központi „intézménye” akkor a Két pisztoly fogadó volt, nem véletlen tehát, hogy Laborfalvi Róza ódzkozott Jókai ötletétől. Pedig a háziúr eszmei juttatást kért az épületért: a művész összes művéért és 3000 forintért odaadta volna az ingatlant. Az író nevelt lánya, „második Róza” sem támogatta a külvárosi költözködést, úgy gondolta, hogy ilyen helyen nem fogadhatja majd az udvarlóit. A családfő végül feladta a harcot a női túlerővel szemben.
Hotel Jókai: az író így nevezte el az új bérházukat. Teljesítette családja akaratát, és egy előkelő helyen, a Múzeum körút és a Magyar utca sarkán, a Károlyi és Wenckheim grófok telkének szomszédságában vásárolt házat. A bérház felső szintjéről egyenesen a Sváb-hegyre nyílt kilátás.
Az épületbe hamarosan lakók is költöztek. Jókai nem volt jó háziúr: bérlői általában élősködtek rajta, házbért nem fizettek, és amikor már tarthatatlanná vált a helyzetük, elszökdöstek. Ahogy Hatvany nevezte: „Kovácsné, a gyanús duenák egyike, az egyfogú hárpia” a ház egyik szép szobájában lakott, ingyen. Őt Jókainé nővére tette ki a házból. Egyedül Szigligeti Ede fizetett házbért. A nagylelkű író általában sajnálta bérlőit, és úgy gondolta, megteheti azt a nagylelkű gesztust, hogy segít nekik. A bérlők kosztot is kaptak Jókaiéktól. Egyszer, amikor a házaspár nyaralni ment, és a rokonság főzött rájuk, panaszkodtak a „nem eléggé fejedelmi” ételekre.
Az író egy idő után megelégelte lakói szemtelenségét: „Minden lakónak én meszeljem ki a szobáját, a kéményseprő létráját én támasszam a kürtő mellé? Elmegyek, itthagyom a házat!” Öt év után eladta az épületet, és átköltöztek a Magyar utcára néző, úgynevezett Durchausba. A második emeleten éltek évi hétszáz forintért. Nagyjából ebben az időszakban derült ki második Róza „váratlan” terhessége. Az apa egyébként gróf Andrássy Gyula volt, akivel Laborfalvi Róza ismertette meg nagyravágyó lánykáját. Róza a gyerekszülés után egyébként nagyon beteg lett. A kis unoka anyja halála után a Jókai házaspárra maradt.
A következő állomás a Stáció, a mai Baross utca volt. A földszintes házért 1868-ban Jókai Mór 12 ezer forintot fizetett. Csak a költözködés után derült ki, hogy egy omladozó épületet vásároltak meg, amelyre újabb ezreket költöttek. A tizenegy szobából kettőt a háziasszony szalonnak rendezett be reneszánsz és barokk bútorokkal. Jókainé itt kiélhette háziaszszonyi késztetéseit, hiszen virágokat tarthatott, tyúkokat nevelhetett, és a csibéket, kislibákat is ő gondozta. A svábhegyi teheneket, a két lovat, hízót és a hat kutyát télen beterelték a Stáció utcai kertbe. Az állatsereghez tartozott még néhány kanári, veresbegy, stiglic, gerlék és egy állandóan kiáltozó kakadu. „Földi” ténykedéseivel Jókainé gyakran zaklatta szellemi utakon kalandozó urát. Az asszony malackája például „úgy röfögött be az ebédlőbe, mintha a családhoz tartoznék”. „Így kavarogtak a sárga ház urának és úrnőjének fővárosi életében a provinciális elemek, melyekbe Jókaiék még azon felül a maguk minden más embertől különböző eredetiségük elemeit is vegyítették” – írja Hatvany. Jókainé a hálószobájában selyempaplanban altatta a malackát.
A Baross utcai ház volt az utolsó közös otthonuk: Laborfalvi Róza halála után Jókai megépítette „harmadik Rózának” és férjének, Feszty Árpádnak a Bajza utcai velencei palazzót. Innen új szerelmével egy – számára méltatlan – Erzsébet körúti lakásba költözött. Lányával és családjával is tönkrement a kapcsolata, amelyet többé nem sikerült rendbe hoznia.
origo.hu
Orbán Viktor a Tihanyi Apátság átadóján: Az európai élet fundamentuma van veszélyben – videó
