Leszakadt jégtömb

Ötvenöt kilométer hosszú és tizenegy kilométer széles jégtömb szakadt le a napokban az Antarktiszról. Ez már a harmadik gigantikus jéghegy, amely az elmúlt két hétben vált le a déli kontinensről.

Ismét hatalmas jégtömb szakadt le az Antarktiszról – közölte az amerikai Nemzeti Hó- és Jégadatközpont (NSIDC) jelentése nyomán a CNN hírtelevízió. A D17-re keresztelt 55 kilométer hosszú, 11 kilométer széles darab – amely az antarktiszi szárazföldtől a Weddell-tengerig terjed – a fagyos kontinens délnyugati részén lévő Lazarev-selfjégről tört le. A Karib-tengeri St. Lucia-sziget méretével vetekedő jéghegyet első ízben az amerikai védelmi minisztérium egyik meteorológiai műholdja észlelte néhány nappal ezelőtt. A furcsa név azt hivatott jelezni, hogy a D17-es a tizenhetedik az Antarktisz adott régiójáról 1976 óta levált jégtömbök sorában.
Az elmúlt hetekben már a harmadik jégtömb tört le a déli kontinensről. Két hete az antarktiszi jégtömeg Ross-selfjég nevű részéből vált le egy 76 kilométer hoszszú, átlagosan 7,4 kilométer széles jégdarab (C18), a múlt héten pedig a C19 nevű, több mint 200 kilométeres tömb szakadt le a C18 közelében.
A jéghegyek leválása nem lepte meg az antarktiszi meteorológiai kutatóközpont szakembereit. Szerintük ugyanis az antarktiszi kontinentális talapzatról a vékonyabb jég időről időre a vastagabb rétegekbe csúszik, és ez okozza a tömbök letöredezését. Velük szemben a leválásokat világszerte számos klimatológus magyarázza a globális felmelegedéssel.
A Science és a Nature című tudományos lapok ugyanakkor a közelmúltban arról cikkeztek, hogy a jég a kontinens más részein határozottan vastagodik, miközben a – globális klímaváltozás szempontjából meghatározó – antarktiszi völgyek hőmérséklete a 80-as évek közepe óta figyelemreméltóan csökkent.
A déli kontinensen, a hóesések miatt valóban vastagszik a jég, még ha csak milliméterekkel is – mutatott rá Mika János éghajlatkutató, az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa. Elmondta: a Föld globális hőmérséklete az 1880 óta rendelkezésre álló adatok szerint az elmúlt 120 év alatt 0,6 Celsius-fokkal emelkedett. A jég az Antarktiszon nem tud látványosan hátrálni, hiszen a kontinens éghajlata nagyon hideg. A több millió köbkilométernyi jég elolvadásához évmilliókra lenne szükség – tette hozzá. A szakember szerint a jéghegyek leválása valóban természetes folyamat, de ennek gyorsulása már nem nevezhető normálisnak. A végső következtetés levonásához ismerni kéne a pontos adatokat a folyamat utóbbi évtizedeiről, ám az utolsó, tavaly publikált jelentésekben még nem szerepelnek erre vonatkozó adatok– emlékeztetett a klimatológus.