Már korábban döntés született arról, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatalának felügyelete a Külügyminisztériumtól átkerül a Miniszterelnöki Hivatal hatáskörébe. Miért fontos ez a változtatás?
– 1994 és 1998 között is a Miniszterelnöki Hivatalhoz tartozott a határon túliak ügye. A kisebbségben élő magyarokkal kapcsolatos kérdések jóval szélesebbek, mint a külpolitikaiak. Gondoljunk csak az oktatási, kulturális és egyéb aspektusokra.
– Medgyessy Péter a három határon túli vezetővel folytatott megbeszéléseket követő sajtótájékoztatón egyebek mellett a magyar nyelv és irodalom terjesztésének szükségességéről beszélt. Mintha a hetvenes, nyolcvanas évek retorikáját idézné ez a megközelítés, hiszen köztudott, hogy a szomszédos országokban élő magyaroknak egészen más jellegű, összetettebb gondjaik, igényeik vannak.
– Nem értem a kérdését. Szó sincs a hetvenes, nyolcvanas évek retorikájáról. A magyar politikai elit egyetért abban, hogy kulcsfontosságú megállítani az asszimilációt a határon túli magyarok körében. E tekintetben pedig kiemelt fontosságú az oktatás, az anyanyelv védelme, a nyelv őrzése.
– Köztudott, hogy alapvető különbségek vannak az MSZP és az SZDSZ határon túliakkal kapcsolatos politikája között. Koalíciós kormányról lévén szó, a szocialisták meddig mehetnek el a szabad demokratáknak tett engedmények terén e kérdésben?
– A dolog mára egyértelművé vált. A határon túliakkal kapcsolatos politika az MSZP területe. Kuncze Gábor SZDSZ-elnök is megnyugtatta a határon túli magyarokat, hogy bár a szabad demokratáknak korábban más volt a véleményük a kedvezménytörvénnyel kapcsolatban, a továbbiakban tiszteletben tartják a kisebbségben élő magyarok kérését és közreműködnek a jogszabály végrehajtásában. Az MSZP a maga részéről megszavazta a kedvezménytörvényt, a feladat most annak végrehajtása. A törvény ugyanakkor nem ad választ egy lényegi kérdésre, nevezetesen a megélhetésre, a gazdasági egzisztenciateremtésre. A kedvezménytörvény megvalósítása mellett széles egzisztenciateremtő programokra van szükség, s arra, hogy a kormány segítse becsalogatni a határon túli térségekbe a magyar és a nemzetközi tőkét.
– A Medgyessy-kabinet kormányprogramjában a határon túliak kérdése a külpolitika fejezet szomszédságpolitika alfejezetének ötödik pontjában van megemlítve. Nem gondolja, hogy kissé háttérbe került ez a kérdés?
– Szó sincs erről. Ha ön figyelte Medgyessy Péter beszédét az Országgyűlésben, hallhatta: az új miniszterelnök tizenötmillió magyarért érez felelősséget és magyarpárti politikát akar érvényesíteni. Egyértelmű, hogy ez a kormány elkötelezett lesz a határon túli magyarok ügye iránt. Az egy más kérdés, hogy nem vállaljuk az előző kormány túlfűtött retorikáját, az olyan kijelentéseket, hogy a kedvezménytörvény egyenlő Trianon jóvátételével.
– Az MSZP szerint az Orbán-kormány különbséget tett a határon túli vezetők között, voltak úgymond preferált politikusok. E vádat leghangosabban Kovács László fogalmazta meg. A leendő külügyminiszter ugyanakkor azt nyilatkozta egy interjújában, hogy az új kormány nem felejti el Duray Miklós Kossuth téri fellépését. Az MSZP visszavágója következik?
– Mi szigorúan ragaszkodni fogunk ahhoz, hogy minden legitim határon túli vezető politikus részt vegyen a magyar–magyar párbeszédben. Természetesnek tartjuk például, hogy Kárpátaljáról a kijevi parlamentbe bejutott magyar képviselő mellett a KMKSZ-t is meghívjuk a Magyar Állandó Értekezletre. Duray Miklóst nagyra értékelem, de nagyon szerencsétlennek tartom a beavatkozását a magyar választási kampányba. Természetesen megteheti ezt, de akkor látni kell a következményeket. Nevezetesen azt, hogy a határon túli magyarok támogatásában nemcsak a jobboldali adófizetők pénze van benne, hanem a baloldaliaké is. Duray megsértette azokat a baloldali embereket, akik igenis hazafias kötelességüknek tartják a határon túli magyarok támogatását.
– Ez azt jelenti, hogy a Magyar Koalíció Pártja (MKP) ügyvezető alelnöke nem kap budapesti meghívást a következő négy évben?
– Ki fogjuk kérni az MKP vezetésének véleményét. Ha ők kérik a meghívást, mi nem fogunk elzárkózni attól. De hadd fordítsam meg a kérdést: hogyan fordulhatott elő, hogy négy éven át egyszer sem hívta meg az előző kormány Sütő Andrást vagy éppenséggel Frunda Györgyöt, aki kétszer is a Romániai Magyar Demokrata Szövetség köztársaságielnök-jelöltje volt.
– Bukarest határozottan ellenzi a kétoldalú egyetértési nyilatkozat újratárgyalását, felfüggesztését. Akkor is kitartanak a dokumentum módosítása mellett, ha ezáltal kiéleződik a magyar–román viszony?
– Ez a kérdés nem tartozik az új kormány legsürgősebb teendői közé. Amúgy is időszerű a magyar–román vegyesbizottság összehívása, ami alkalmas munkafórum a kérdés megvitatásához. Nem lenne helyes, ha valamiféle elsietett döntés újabb feszültséget hozna a magyar–román kapcsolatokba. Éppen elég volt az a feszültség, amelyet az okozott, hogy a kedvezménytörvényt az Orbán-kormány nem tárgyalta megfelelő módon és szinten a román féllel.
– Az MSZP sokat hangoztatott kifogása az Orbán–Nastase-megállapodással kapcsolatban az volt, hogy a román munkavállalók elözönlik Magyarországot. Most mégsem sürgős a dokumentum módosítása. Alaptalannak bizonyultak a félelmek?
– Éberen figyeljük a törvényes és a fekete munkaerőpiacot. Mi éppen arra figyelmeztettünk, hogy nem a legális, hanem az illegális munkaerőpiacon fenyeget komoly veszély. Ha a helyzet megköveteli, azonnal be fogunk avatkozni. A kedvezménytörvény hatását amúgy is meg kell vizsgálni, s ezt Orbán Viktor miniszterelnök vállalta, amikor Adrian Nastaséval megegyezett, hogy június 22-ig a jogszabály módosításának lehetőségét meg kell vizsgálni. Ez a június végi dátum egyébként korainak tűnik, hiszen nem látjuk még, hogy a törvény valójában miként működik.
Tisza Párt
Hatred Pours Out in Tisza Party Groups
