Megkerülhetetlen a tudásalapú gazdaság

Az új gazdaság olyan fogalom, amellyel mindenképpen számolni kell a világgazdaságban: ugyanakkor ma már egyértelmű, hogy nem lehet egyenlőségjelet tenni az e-szektor és az új gazdaság fogalma közé. Magyarország számára az új gazdaság, a tudásalapú társadalom a felzárkózás lehetőségét nyújtja, ám a fejlődés gyors, így nagymértékben fenyeget a leszakadás veszélye is.

Szerkesztőségünk minden második hét keddi napján élő, internetes adásban jelentkezik, és a magyar gazdaság általános, illetve speciális, de valamilyen módon fontos kérdéseire keresi a választ szakértők segítségével. A tegnapi adásunk témája az új gazdaság, a tudásalapú társadalom volt. Vendégeink voltak: Graur Tamás, a PSI Net Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója, Horváth Piroska, az Ipargazdasági Kutató és Tanácsadó Kft. üzletág-igazgatója, Varga Csaba, a Stratégiakutató Intézet vezetője és Zádor Márta, az Ecostat tudományos főmunkatársa.
Az adás moderátora Kulcsár Péter, a Magyar Gazdaságelemző Intézet igazgatója volt, aki arra kérte a résztvevőket, hogy a vitás és gyakran felmerülő problémákra mutassanak rá, illetve ki-ki saját szakterülete szerint vázolja fel a lehetséges megoldásokat.
Zádor Márta szerint egyértelműen megállapítható, hogy létezik az új gazdaság a világon, ezen belül Magyarországon is. Az emberi tudás és annak alkalmazási lehetősége új növekedési hajtóerőként jelent meg, ami magában hordozza a felzárkózás lehetőségeit: ám ezzel együtt fennáll a technikai sivataggá válás veszélye is. Zádori Márta szerint a megnövekedett és rendszerezett információmennyiség önmagában nem elegendő, azt fel is kell tudni használni.
Varga Csaba bevezetőjében az információs társadalom fogalmát határozta meg, amely szerinte öt elemből tevődik össze. Ezek: a technológia, a gazdaság, az információs társadalom mint társadalmi alrendszer, az ember és a tudástermelés, illetve -teremtés. Varga Csaba szerint a tudás legalább olyan fontossá vált, mint a gazdaság, az elmúlt évtizedben soha nem látott mennyiségű és minőségű tudás jött létre. Varga Csaba felhívta a figyelmet: Magyarországon a szakmai fórumok egyáltalán nem foglalkoznak még az új gazdasággal. A világgazdaságban ugyanakkor már meghatározó szerepet játszik a tudásalapú gazdaság: már nincs visszaút, a visszarendeződés lehetősége kizárható.
Varga Csaba szerint az új gazdaság alapvetően kultúra- és társadalomfüggő, Magyarországon ugyanakkor a társadalom korántsem olyan fejlett, mint a gazdaság. Egyelőre a fő kérdés az, hogy Magyarország mennyire lesz versenyképes az új helyzetben. A növekvő arányú felsőfokú képzés jó irányba mutat, ám az egyetemek nem voltak kellőképpen felkészülve a „tudásgyár” működtetésére, ami a színvonal gyengüléséhez vezethet – tette hozzá Varga Csaba.
Horváth Piroska bevezetőjében leszögezte: míg a múlt század a társaságok százada volt, a XXI. század már a hálózatok kora lesz. Szerinte az információ térhódítása az üzleti világban elindította a tanulás elterjedését a gazdaságban. Napjainkra a verseny dimenziója is átalakult, globálissá vált, míg a versenyelőnyök helyi szintre mozdultak el. Horváth Piroska szerint a tudásban mint mozgatórugó vesz részt az információ. A versenyképesség kulcsa a hálózatok között rejlik, hiszen a nehezen finanszírozható innováció ezeken keresztül oldható meg. A versenyképesség erősítését nagymértékben segítheti a klaszterek létrehozása.
Graur Tamás szerint az internetes boom idején úgy tűnt, hogy az új gazdaságot az e-szektor cégei jelentik. Ezzel a megközelítéssel ugyanakkor ma már le kell számolni, hiszen az „új” cégek nagyobb része mára megszűnt, a „régi” vállalatok pedig fokozatosan elektronizálódnak.