Menekülés a semmibe

Japán és Kína tegnap megállapodott arról, hogy a kínai hatóságok szabadon engedik azt az öt észak-koreai menekültet, akik a múlt héten a senjangi japán konzulátusra próbáltak bejutni, hogy menedékjogot kérjenek. A menekülteket, akik között egy hároméves kislány is van, Dél-Koreába vagy az Egyesült Államokba küldik.

Diplomáciai testületek kapuiból visszarángatott sikoltozó menekültek, nagykövetségek kertjeibe csapatostól berontó reményvesztettek képei kavarták fel az elmúlt napokban a világ közvéleményét. A végső kétségbeesett akcióra vállalkozó férfiak és nők egytől egyig észak-koreai állampolgá-rok voltak. Elkeseredett akcióikat rendszerint a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szívélyes Kínában kísérelték meg – inkább kevesebb, mint több sikerrel.
Pekingnek nem kis fejtörést és diplomáciai bonyodalmat okoznak az észak-koreai menedékkérők. Kína hivatalosan ugyanis nem vesz tudomást a menekültproblémáról, és illegális bevándorlóként kezeli ezeket az embereket. Kormányközi megállapodás alapján egyébként a kínaiaknak vissza kellene küldeni az északról érkezőket, ezzel azonban a pekingi vezetés a világ közvéleményének haragját kockáztatná meg. Mindezek ellenére Kína gyakorta toloncolja vissza az elcsípett menekülteket, sőt a hatóságok attól sem riadnak vissza, hogy – felrúgva a diplomácia összes írott és íratlan szabályát – behatoljanak a képviseletek területeire. Óvatos becslések szerint az éhezés és az elnyomás elől több tízezer, ám az sem elképzelhetetlen, hogy több százezer észak-koreai menekül évente Kínába. Ők egy ideig a segélyszervezetek élelmiszercsomagjain tengődnek, majd rendszerint egy-két hónap után kétségbeesett lépésre szánják el magukat: megkísérelnek bemenekülni valamelyik ország nagykövetségére. Legtöbbször egy harmadik országot céloznak meg, s az úti célok között kiemelt helyen szerepel Dél-Korea. Viszont csak keveseknek adatik meg, hogy meg is érkezzenek Szöulba – a kínai hatóságok rendszerint csak hosszas tárgyalások és idegörlő diplomáciai huzavona után engednek a külképviseletek és a nemzetközi szervezetek nyomásának.
Az észak-koreai menekültek problémája nem hagyja hidegen a külvilágot sem, az utóbbi napokban számos nemzetközi szervezet és emberjogi csoport tiltakozott a kínai hatóságoknál. „Receptet” azonban egyelőre csak az egyik legrangosabb amerikai lap, a The Wall Street Journal kínált. A lap kommentátora Magyarország példáját állította Kína elé, mondván: a közép-európai ország 1989-ben, amikor még ott is a kommunisták voltak hatalmon, hasonló választási kényszer elé került, amikor beözönlöttek a keletnémetek.