A Fidesz a jövőben is arra vállalkozik, amit kormányzati pozícióban tett: hozzájárul a polgári Magyarország nemzetstratégiájának megvalósításához – hangsúlyozta az államtitkár. Mint mondta, két út lehetséges. Az egyik az, hogy az új kabinet folytatja a határon túli magyarokkal együtt megkezdett utat. „Ha az új kormány nemcsak megtartja a nemzeti integráció intézményeit, hanem megteszi azokat a soron következő lépéseket, amelyek a továbbfejlesztéshez szükségesek, akkor ahol tehetjük, segíteni fogunk, mi leszünk a világ legmegbízhatóbb szövetségese” – fogalmazott Németh Zsolt.
A politikus szerint a másik lehetőség az, hogy a nemzetpolitika intézésében azoknak az erőknek az akarata érvényesül majd, amelyek valójában elutasították a státustörvényt, és a magyar–román egyetértési nyilatkozat kapcsán megpróbálták szembefordítani az egymásra találó románokat, magyarországi és erdélyi magyarokat. Ebben az esetben a Fidesz arra törekszik majd, hogy az anyaország akkor is anyaország maradjon, ha a kormány mást akar – mert az anyaország nem a kormány, hanem az életerős és önszerveződésre képes magyar társadalom. „Stratégiánk a küzdelem azért, hogy fennmaradjanak az elmúlt négy év vívmányai. Így amikor újra a polgári Magyarország erői kerülnek hatalomra, akkor nem kell majd mindent elölről kezdenünk” – hangoztatta az államtitkár.
A státustörvény módosítására vonatkozó szabad demokrata elképzelésekkel kapcsolatban az államtitkár úgy vélekedett: „mivel ez a magyar történelem első státustörvénye, eleve nyitva hagytuk annak a lehetőségét, hogy a gyakorlati működés láttán, ha szükséges, változtatásokat eszközölhessünk. Többek között ezért választottuk a kerettörvényi formát. Természetes tehát, ha az életbe lépés után fél évvel – a határon túli magyarokkal együtt – áttekintjük a tapasztalatokat, és megvizsgáljuk, hogy a kitűzött célok érdekében nem célszerű-e valamit megváltoztatni. Nem örülnék azonban, ha a határon túli magyarok egyetértése nélkül olyan koncepcionális változtatások történnének, amelyek megrövidítenék a törvény által biztosított lehetőségeket, kedvezményeket. Az SZDSZ álláspontja persze nem meglepő, hiszen ők sosem akarták ezt a törvényt. Biztos vagyok abban, hogy a polgári erők minden rendelkezésükre álló eszközzel védelmükbe veszik a státustörvényt” – fogalmazott a politikus.
Arra a felvetésünkre, hogy végre lehet-e hajtani a törvényt a státusirodák működése nélkül, hiszen az SZDSZ kilátásba helyezte ezek megszüntetését, az államtitkár kijelentette: „nem tudom, hogy az SZDSZ valóban végiggondolta-e ezt a javaslatot. Erdélyben az eddig eltelt négy hónap alatt több mint 170 ezren igényeltek magyarigazolványt. Hogy tudtak volna ekkora tömeget a kolozsvári főkonzulátus és a bukaresti nagykövetség irodáiban fogadni?” – szögezte le Németh Zsolt.
Az információs irodák igénybevétele egyébként nem kötelező. Csak képtelenség volna nélkülük végrehajtani a törvényt. A státusirodákat egyébként nem a magyar állam hozta létre, hanem szomszédos országokban bejegyzett jogi személyek. Szerepük van az igazolványok igénylésének folyamatában, de a későbbiekben is információkkal szolgálhatnak, segíthetnek az embereknek ügyeik intézésében, ügyes-bajos dolgaik megoldásában. A törvény fontos vívmánya, hogy épít a határon túl élő magyarok önszerveződésére, mondta Németh Zsolt.
Az MSZP felülvizsgálná
az Orbán–Nastase-megállapodást, míg Bukarest szerint erre nincs szükség. Az államtitkár ezzel összefüggésben leszögezte: érdekes helyzet alakult ki. „Nem tudom, volt-e már arra példa, hogy a román miniszterelnök védelmezzen olyasvalamit a kormányzásra készülő magyarországi erőkkel szemben, amit az erdélyi magyarság sajátjának tart, jónak vél és szeretne érintetlenül megőrizni. A magyar–román egyetértési nyilatkozat komoly szembenállás, éles viták és hosszú tárgyalások után született meg. Olyan megállapodásra sikerült jutni, amelynek minden érintettje – a román és a magyar kormány, valamint az erdélyi magyarság – elégedettnek, sőt, győztesnek érezte magát. Az MSZP kampányfogásból kezdte el támadni az egyezséget, és most nem tud kilépni ebből a kommunikációs csapdából. Ezért ezt a lehetőséget is felhasználom, hogy arra kérjem őket, ne veszélyeztessék, amit Budapest és Bukarest, Magyarország és az erdélyi magyarság, illetve Románia és az erdélyi magyarság viszonyában elértünk. Mert itt emberi sorsokról van szó. Nem egerekkel, hanem emberekkel kísérleteznek” – jelentette ki a politikus. Hozzátette: a román nyilatkozatokból az derül ki, hogy a memorandum újratárgyalása a kedvező kétoldalú kapcsolatokra olyan hatással lehet, amit „jobb nem kipróbálni”.
Az MSZP és az SZDSZ képviselőinek különböző kijelentéseiből arra lehet következtetni, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) a jövőben a Miniszterelnöki Hivatal alá kerül, és közigazgatási államtitkár irányítja majd. A HTMH ezzel szemben jelenleg a Külügyminisztérium alá tartozik. Mint Németh Zsolt elmondta: ez azért van így, mert 1998-ban a polgári kormánynak az volt a célja, hogy a határon túli magyarság ügyét kiemelje diszkreditált helyzetéből. „Azzal, hogy a HTMH-t a Külügyminisztérium felügyelete alá helyeztük, a külpolitika fő áramába került, és valóban létrejött a három fő külpolitikai célkitűzés – az integráció, a jó szomszédság és a nemzetpolitika – összhangja. A HTMH integrálása a külügyi apparátusba ennek intézményi feltételeit teremtette meg. Azt várjuk el az új kormánytól, hogy ezt az összhangot a továbbiakban is tartsa fenn, és a HTMH-t őrizze meg olyan intézménynek, amely képes a határon túli magyarsággal kapcsolatos feladatok magas színvonalú ellátására. A határon túli magyarokkal való kapcsolatok nem szenvedhetnek hátrányt az integrációs és szomszédsági politikával szemben. Ennek az elvárásnak kell teljesülnie, az csak másodlagos, hogy milyen szervezeti megoldást alkalmazunk. A határon túli magyarok ügye nagyon sokrétű kérdés, erősek a kulturális, oktatási, de akár a szociális vonatkozásai is. Az én véleményem azonban az, hogy a nemzetközi és kétoldalú kapcsolatrendszerben kell és lehet kisebbségbarát feltételrendszert kialakítani, ezért a HTMH a legalkalmasabb helyen a Külügyminisztérium kötelékében van” – hangsúlyozta a politikus.
Németh Zsolt ezzel egy időben reméli, hogy a következő négy évben az Erdélyi Magyar Tudományegyetem működése anyagi szempontok miatt nem kerül veszélybe. „Ha ez mégis bekövetkezne, akkor biztos vagyok abban, hogy a polgári társadalom erői – a határainkon inneni és túli polgári erők együtt – megvédik az egyetemet. Paradox helyzet lenne, ha azt az ügyet, amelyet évtizedeken át a román kormánnyal szemben kellett védelmezni, most a magyar kormánnyal szemben kellene óvni, de erre is készek vagyunk” – fejtette ki a politikus.
Lapunk felvetésére, hogy igazak-e azok az ellenzéki vádak, amelyek szerint az Orbán-kormány kiemelt módon segítette a határon túli magyar szervezeteket, Németh elmondta: „a polgári kormány nyíltan, alapítványokon keresztül, az Állami Számvevőszék ellenőrzése mellett nyújtott támogatásokat. Bárki betekinthet az adatokba és meggyőződhet a valóságról. Vádaskodások helyett beszéljünk a tényekről!” – mondta a politikus.
Az államtitkár egyébként a következő négy esztendőben leginkább a csüggedéstől félti a határon túli magyarokat. Mint mondta, ezt kell mindenáron elkerülni. Az elmúlt négy év egyik legnagyobb eredménye ugyanis az volt, hogy a határon túli magyarok felemelték a fejüket, és az ő tekintetük is elért a jövőig. Kezdték felfedezni, hogy van jövőjük a szülőföldjükön. Ha ez a lelkiállapot megváltozik, akkor nagyon gyors lesz az elért eredmények eróziója. „Magyarország megszervezi önmagát, akkor is, ha ellenzékben vagyunk. Remélem, százával jönnek majd létre a társadalom erejét alkotó polgári körök, s szeretném, ha ez így lenne a határon túlon is. Mert nemcsak a határon túli magyaroknak van szükségük a polgári Magyarország szolidaritására, hanem a polgári Magyarországnak is szüksége van az ő szolidaritásukra” – fogalmazott Németh Zsolt.
Támogatás a határon túlra. A kormány a határon túli magyarok támogatására szánt költségvetési összegeket évről évre biztosította, és a támogatás idei előirányzata több mint tízmilliárd forint – jelentette ki a Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke. Szabó Tibor jelezte: 1999-ben az állami költségvetés összesen 2,916 milliárd forintot, 2000-ben 4,566 milliárd forintot, 2001-ben 10,488 milliárd forintot folyósított a határon túli magyarság támogatására. A hozzájárulás alapvetően a különböző közalapítványok és alapítványok közreműködésével történt és történik folyamatosan. Szabó Tibor emlékeztetett arra, hogy az általa vezetett hivatal koordinálásával külön célkereteket különítettek el a délvidéki magyarság talpraállásának támogatására, a kárpátaljai árvízkárosultak segélyezésére, a horvátországi magyar létesítmények újjáépítésének támogatására, valamint a határon túli magyar nyelvű felsőoktatás megszervezésére. (MTI)
Ferencváros
Robbie Keane: Ha ez nem motiváció nekünk, akkor nem tudom, hogy mi
