Az 1920-as évek elején a Nagykörút ezen szakaszán csak a Décsi mozgó (Teréz körút 28.) és a Nyugat (Teréz körút 41.) üzemelt. A hiányból adódó lehetőséget használta ki a Genius Film, az UFA filmgyár budapesti képviselete, amikor tárgyalásokat kezdett a MÁV-val egy felépítendő filmszínház ügyében. A választott terület az 1923–24-ben beépített utcácska helyén ideiglenesen létesített gépcsarnok feletti tér lett. A terveket a néhány évvel korábban megnyílt Corvin mozi tervezője, Bauer Emil készítette. A mozit 1926-ban adták át, s az Est Hármaskönyve szerint ekkor az UFA Színház külseje kész látványossága volt a fővárosnak, a Nyugati pályaudvarra érkező idegeneknek.
A mozi ünnepi megnyitóján Karinthy Frigyes Prológusa után magyar és UFA-filmhíradót, majd a Charley nénje és a Varieté című filmeket láthatta a közönség. A több mint hétszáz nézőt befogadó mozi építkezésébe és a műszaki felszerelésekbe az UFA 160 ezer dollárt fektetett be. Az akkori kor legmodernebb belsőépítészeti megoldásai – nyitható mennyezet, változatos fényeffektusok – mellett beépített orgona és a Stefanidesz Károly zeneigazgató által vezetett zenekar szolgálta a közönséget.
A Genius Film szerződése 1931-ben lejárt, s ekkor az amerikai Metro–Goldwyn– Mayer vette át a mozit, melynek nevét Scala-Metróra változtatták. A második világháborút követően a Mafirt érdekeltségébe, az államosítással pedig 1950-ben a Főmo tulajdonába került, s ekkor kapta a Szikra mozi nevet. 1957-ben már nem lehetett tovább halogatni a felújítást és a belső átalakítást. Modernizálták az előcsarnokot, kicserélték a pénztárfülkéket, megváltozott a mennyezet kialakítása. A három lépcsőfokkal megemelt körúti bejáraton belépve a néző egy négyzetes szélfogó térbe érkezett, melyből további három lépcsőfok vezetett a pénztárcsarnokba. A pénztárfülkék mellett nyíltak a földszinti nézőtérre és az erkélyre vezető lépcsőfeljárók. Az előadás után a folyosók túlsó végén lévő lépcsőházat használta a közönség a mozi elhagyására, a kijáratok a Jókai utcára nyíltak.
A Szikra mozit 1974-ben bezárták, és közel négyesztendős kényszerszünet következett. Ekkor alapjaiban változtatták meg a Bauer-féle terveket: kamaratermet építettek, a felvezető lépcsőházakat teljesen elbontva új, kétkarú lépcsősort létesítettek. A nagyteremben is csak részben maradt meg a Bauer-féle belsőtér-kiképzés. A közönségforgalmi részeket jellegtelen kerámialapokkal burkolták, padlójára pedig gumilapokat fektettek.
A mozi a hatvanas-hetvenes években élte fénykorát: délelőtt és délután, napi hat előadásban vetítettek filmeket zsúfolt házakkal. A Budapest Film kezelésében lévő mozi 2000-ben bezárt, nem tudta felvenni a versenyt a multiplexekkel. Miután az épület a MÁV Rt. tulajdonában van, a magas bérleti díj miatt a Budapest Film nem kívánta felújítani. A MÁV illetékesei többszöri érdeklődésünkre csak annyit közöltek: még nem született döntés az épület hasznosításáról.
origo.hu
Kocsis Máté: Az ukrán titkosszolgálat összejátszik a Tisza Párttal
