Pilisszentkereszt–Dobogókő – olvasni a népszerű kirándulóhely parkolójának tájékoztató tábláján. Egy-egy napsütéses hétvégén vagy a téli hóidényben háromszáz autó fér el itt, ezért rendre szűknek bizonyul az idelátogatók járművei számára fenntartott hely. Az út szélén is autók vesztegelnek, alig tudnak megfordulni a turistabuszok és a menetrend szerinti járatok. „Pilisszentkereszt közel kétezer lakosú szlovák nemzetiségű község, a Pilis-hegység északnyugat–délkelet nyitottságú, festői szépségű völgykatlanában fekszik, Dobogókő Pilisszentkereszt belterületi, jellegzetesen üdülő- és kirándulóterülete, csodálatos klímával és panorámával rendelkezik, innét a Duna-kanyar minden irányból látható” – olvasni a tájékoztatón. A Balti-tenger felett hétszáz méterre magasodó bércet turistautak és ösvények keresztezik, egy-egy nap ezrek járják a madárfüttyös erdőt.
Áprilisban a dobogókőiek népszavazáson döntötték el, hogy a településrész a jövőben Esztergomhoz tartozik. Dobogókő eddig a falutól nyolc kilométerre fekvő Pilisszentkereszt igazgatása alatt állt, de még részönkormányzata sem volt.
– Pilisszentkereszt mostohagyermekként bánik Dobogókővel – mondja Szerb Ferenc, akinek harminc éve van itt háza, s már három éve állandó lakos. Hozzáteszi: ő már idős ember, s neki teljesen mindegy, hogy hová tartoznak, de az mégis elképesztette, hogy egyes számítások szerint évente mintegy negyvenmillió forint adóbevételt biztosítanak Pilisszentkeresztnek, s abból csupán egy-két milliót költenek rájuk. Hasonló véleményeket hallani olyan emberektől is, akik nevüket azért nem adták a nyilatkozatukhoz, mert nem dobogókőiek, csupán az idegenforgalmi létesítményekben dolgoznak. – A település lakói azt sérelmezték, hogy Dobogókő magára volt hagyva, s jelentős idegenforgalmi bevételeket teremtve szinte semmit sem kapott vissza Pilisszentkeresztől – szögezte le Somodi Gábor vállalkozó, a népszavazás egyik kezdeményezője, aki két éve állandó lakos az üdülőterületen. Mint mondja, a helyiek tapasztalata szerint nemhogy fejlesztés nem történt Dobogókőn, még az állagmegőrzés sem volt maradéktalan. – Évek óta kerestük a kapcsolatot a pilisszentkereszti önkormányzat vezetőivel, de nem alakult ki párbeszéd. A község költségvetéséből nekünk juttatott összeg még arra sem elég, hogy telente eltakarítsuk a havat az utakról, hogy feljöhessenek a hegyre a turisták. A mostohagyermek-helyzetnek a megváltoztatásáért és a nagyobb önállóságért kezdeményeztünk helyi népszavazást az elválás és az Esztergomhoz való csatlakozás érdekében – teszi hozzá. Mint mondja: Esztergom megállapodásban vállalta, hogy a csatlakozás után a helyi adóbevételek nyolcvan százalékát, de legalább évi húszmillió forintot Dobogókőn használnak majd fel, és a település létrehozhat egy olyan részönkormányzatot is, amely maga dönthet a falut érintő fontosabb kérdésekben.
Dobogókő állandó lakosai több mint egy éve kezdeményezték a véleménynyilvánító népszavazást, Pilisszentkereszt vezetése azonban mindeddig sikeresen ellenállt. Végül kétévi pereskedés után bíróság kötelezte a község vezetését a referendum kiírására. Havelka József pilisszentkereszti polgármester szerint a község erejéhez és lehetőségeihez mérten mindent megtett Dobogókő fejlődéséért. Tavaly 9,741 millió forint idegenforgalmiadó-bevételhez jutatta Dobogókő Pilisszentkeresztet, s minden egy forint után két forint támogatást juttatott az állam. – Az így összegyült mintegy harmincmillió forint nyolcvan százalékát visszaforgattuk Dobogókő javára, a közművek, a csatornák, a közutak fenntartására, hóeltakarításra és fűnyírásra – állítja a polgármester. Kijelente: nem igazak azok a hírek, amelyek arról szóltak, hogy negyven-ötven millió forint a bevételük, és csupán egymilliót adnak vissza Dobogókőnek. Havelka József elmondta azt is: létrehoztak egy üdülőterületi bizottságot, és vezetőiket rendszeresen meghívják a képviselő-testületi üléseikre.
A polgármester szerint a Dobogókőn élő újgazdagok hatalmi törekvései állhatnak a történések hátterében. – 1747 óta Pilisszentkereszthez tartozik Dobogókő, hiszen az itteni embereknek voltak legelői és erdői a hegytetőn, ezért ha kell, Strasbourgig is elmegyünk s ott ülünk majd testületileg a lépcsőn, de nem engedjük, hogy ez a helyzet megváltozzon – szögezte le. Havelka szerint Dobogókőn jelenleg négy nagy szálloda, azokban pedig csaknem félezer szállodai ágy található. A falu legfőbb bevételi forrása az idegenforgalom, ha Dobogókőt elcsatolják, azzal Pilisszentkeresztet gyakorlatilag tönkreteszik – tette hozzá.
A törvény értelmében a népszavazás után hat hónap áll rendelkezésére az esztergomi és a pilisszentkereszti önkormányzatnak, hogy a csatlakozás részleteit kidolgozzák. A kész megállapodás 2003 májusáig bekerül a Pest Megyei Közigazgatási Hivatalhoz, majd a Belügyminisztériumhoz, illetve az Országgyűlés elé, majd 2003. december 31-ig a köztársasági elnök dönt a megyehatárt is módosító átcsatlakozásról. Havelka József szerint a 49 dobogókői lakos közül 47 ment el szavazni, és csak 35-en voksoltak az elszakadás és Esztergomhoz tartozás mellett. Mivel nem akarja minden lakos az elválást és a más megyéhez tartozást, a polgármester szerint az elszakadás nem törvényes, ezért erről az első egyeztetésen értesíteni fogják az esztergomi önkormányzatot.
– Esztergomban jelentős a vízi, a kulturális és a vallási turizmus, nemrégiben pedig a Széchenyi-program segítségével kilencszázmillió forintos termálfürdő építésbe kezdtünk, ugyanakkor Dobogókő, a turisztikai szolgáltatások körét bővítve, drágakő lenne a számunkra – tudtuk meg Megygyes Tamás esztergomi polgármestertől. Dobogókő a téli sportlehetőségek miatt is nagy vonzerő, igaz, hogy a sípályája fent túl keskeny és túl meredek, rövid, a vége pedig lankás, de megfelelő tájolással javítani lehet rajta – mondja a polgármester. Szerinte hóágyúzással a havas napok számát a jelenlegi hetvenről száz napra lehetne növelni, ami komoly bevételnövekedést okozhatna. Úgy vélte, noha a jogi viták tisztázása, és az elszakadási folyamat sok időt vesz igénybe, a dobogókőiek hosszú távon gondolkodtak, amikor kezdeményezték a Pilisszentkereszttől történő leválást és az Esztergomhoz tartozást.
*
Széphalom továbbra is Sátoraljaújhely egyik városnegyede marad – így döntött a többség a településen tartott áprilisi népszavazáson. A 650 lelkes hegyközi Széphalom szavazásra jogosult 518 polgára közül 442-en szavaztak. 238-an voksoltak arra, hogy a község továbbra is a 19 ezer lakosú Sátoraljaújhelyhez tartozzék. A szavazók közül 204-en akarták, hogy a település váljon le az anyavárosról, és kezdjen önálló közigazgatási életet, mert véleményük szerint így nagyobb lehetőségük van a továbbfejlődésre és Széphalom gazdagodására. A Kazinczy család falujának lakói már harmadszor próbálnak elszakadni a mintegy öt kilométerre fekvő anyavárostól.
A települést először Kysbánya néven említi 1440-ben egy oklevél, a szomszédos Rudabányácskán dolgozó idegen bányászokat telepítették ide. A pataki kollégiumba szekerező ifjú Kazinczy Ferenc figyelmét és képzeletét felkeltette az országúttól kétszáz méterre emelkedő halom, amelyről a Ronyva és a Bózsva patakok hegyek koszorúja között húzódó medencéire látni. Az új otthon terve 1790-ben fogant meg a nyelvújító-irodalmár lelkében, s az lakhelyet jelölő Széphalom név 1886-ban bekerült a község hivatalos neveként a helységnévtárba. Élete utolsó évtizedeiben Kazinczy rendszeresen kocsizott vagy gyalogolt be Sátoraljaújhelyre, hogy Zemplén vármegye iratcsomóit rendezze. Széphalmon található Kazinczy Ferencnek és családjának a sírja, tavasztól őszig minden nap iskolai csoportok és egyéni látogatók lepik el a Kazinczy-emlékkertet és az emlékcsarnokot. Monok János, a választási előkészítő bizottság egyik tagja, az önállósodás egyik szervezője elmondta: a Kazinczy-emlékhelytől kétszáz méterre található kulturház olyan állapotban van, mint máshol a disznóól, az orvosi rendelőben pedig lavórban mosnak kezet az emberek. – Azt látjuk, hogy a saját önkormányzattal gazdálkodó többi hegyközi település, Mikóháza, Kishuta és Alsóregmec látványosabban fejlődik, mint Széphalom, lakói jobban élnek, például a gyerekeknek ingyenes a tankönyv, bevezették a kábeltévét, azaz saját közigazgatással több a lehetőség a gyarapodásra, a település építésére, szépítésére.
Az áprilisi leválási kísérlet előtt a sátoraljaújhelyi televízió kiemelten foglalkozott a települések jövőjét érintő kérdéssel. A megyei közigazgatási hivatal egyik vezetője, ott arról beszélt, hogy egy Széphalom nagyságú települési évi ötvenmillió forint költségvetési támogatásra számíthat, jó pályázatok esetén akár meg is duplázható ez a pénz. Másnap a sátoraljaújhelyi polgármester azt nyilatkozta, hogy az önállósuló Széphalom 25-26 millió forintra számíthat – elevenítette fel a történteket a férfi. Szerinte Sátoraljaújhely önkormányzatának nem érdeke Széphalom önállósulása, hiszen a településrészt illető pénzeket a város fejlesztésére költhetik. Egyébként a Széphalmon élő négy Monok testvért illetően – akik között több embernek munkát adó vállalkozó is van – a hátuk mögött egyszerűen csak „Monok-uralomról” beszélnek a helybéliek. Ismert ez Monok János előtt is. Ő azt mondja: kétségtelen, hogy mind a négy testvér az önállósodós híve, s a megosztott faluban és Sátoraljaújhelyen ezt sokan nem nézik jó szemmel. Ugyanakkor azt is kijelentették, hogy elszakadás esetén nem kívánnak részt venni a részönkormányzat irányításában.
Az önállósodás ellenzői névvel nem vállalták nyilatkozatukat. Szerintük nincsenek valós pénzügyi kimutatások arra, hogy Széphalom önálló településként jobban járna, mint most, Sátoraljaújhelyhez csatolva.
Sátoraljaújhely polgármestere, Szamosvölgyi Péter szerint az utóbbi esztendőkben évente több tízmillió forintot költöttek Széphalom működtetésére és fejlesztésére, példaként a gáz- és szennyvízberuházást, a járdaszakasz építést említi. Elmondta, hogy a helyi televízióban a közigazgatási hivatal képviselője általánosságban beszélt ötvenmilliós költségvetésről, míg ő egy, a korábbi években végzett konkrét számításra alapozva jelentette ki, hogy akkori áron 25-26 millió forint járt volna a településrésznek. Az orvosi rendelővel és a kultúrház működtetésével kapcsolatos kritikát a polgármester elfogadja. Szamosvölgyi Péter úgy fogalmazott: a víz bevezetését az orvosi rendelőbe próbálják megoldani, valamint szeretnék, ha a sátoraljaújhelyi művelődési ház több kulturális programot szervezne Széphalmon. Hozzátette: sokat tesznek azért, hogy a településrész hírét messze vigyék az odalátogatók. Tizenegymillió forintot költöttek a Kazinczy-emlékcsarnok felújítására, és nemrég rakták le a magyar nyelv múzeumának alapkövét. A megyei önkormányzat támogatásával, illetve pályázati pénzek felhasználásával építendő létesítmény 250 millió forintba kerül.
Széphalmon 1995-ben, 2001-ben és 2002 áprilisában volt népszavazás az önállósodásról. Szamosvölgyi Péter szerint nem jó az, ha a hatalomra törekvő családok szervezőmunkáját követően évente tartanak népszavazást az elszakadásról. – Mikor az egyik választás véget ér, már mobilizálni kezdik a falut az új véleménynyilvánítás kieszközölésére, és ez kettéosztja az ott élők közösségét. Elmérgesedik a helyzet, borzasztóvá válnak az emberi viszonyok – szögezte le a település vezetője. A megosztott széphalmiak ráadásul vitában állnak a településsel összeépült, nagyságrendileg azonos Hosszúláz lakóival, ugyanis a hosszúláziak továbbra is Sátoraljaújhely polgárai kívánnak maradni. Ha egyszer eredményes lesz a leválási kísérlet, ők azt fogják kérni, hogy Hosszúláz váljon le Széphalomról, és továbbra is maradjon Sátoraljaújhely egyik városrésze.
Szólt ugyanakkor arról, hogy az önkormányzati választáson létrejöhet a széphalmi részönkormányzat, amely jó esetben kibékéltetheti az embereket.
Addig marad a mindent megosztó háborúskodás.
Önállósodási törekvések Magyarországon (nem teljes lista)
1999. június 13-án az Ózdhoz tartozó Hódoscsépány és Somsály városrészek leválásáról tartottak népszavazást, de érvénytelen volt, mert azon csak a választásra jogosultak 34,55 százaléka vett részt.
1999. november 7-én a Komárom-Esztergom megyei Kisbér ászári városrészének lakói szavaztak Ászár önállósodása mellett.
2000. november 27-én a Heves megyei Kápolna lakói úgy döntöttek, hogy Újtelep a település része marad.
2001. február 11-én a Tiszavasvárihoz tartozó Szorgalmatos lakói úgy határoztak, hogy településük önállósodjon.
2001. április 13-án a Heves megyei Szarvaskőn arról szavaztak a polgárok, hogy a falu a megyeszékhely, Eger része maradjon-e vagy önálló település legyen. A döntő többség az önállósulás mellett voksolt.
2001. szeptember 23-án a Heves megyei Abasáron a szavazók túlnyomó többsége arra szavazott, hogy a községhez tartozó Pálosvörösmart a jövőben önálló község legyen. Novemberben a szintén Abasárhoz tartozó Rúgottsár lakói döntöttek úgy, hogy inkább Pálosvörösmarttal kívánnak együtt élni.
2002. február 3-án Balassagyarmat Ipolyszög városrésze úgy döntött, hogy harmincévi együttélés után újra önálló falu lesz.
Kovács Zoltán
Több százezren vettek részt a tűzijátékon
