Szigorúbban ellenőrzött állatszállítók

Egy közelmúltbeli kormánydöntés értelmében az 1998. évi állatvédelmi törvény alapján akár 150 ezer forintra is megbírságolható az, aki az állatok szállításakor, levágásakor, tartásakor nem tartja be az állatvédelmi követelményeket.

Gyakran találkozhatunk Budapest utcáin állatokat szállító járművekkel. Szinte mindennapos a teherautók vagy kamionok platóiról rácsokon kinéző, kis helyre zsúfolt sertések, birkák, lovak vagy más állatok látványa. Gyakran előfordul az is, hogy egy kis személyautóban több nagy testű kutyát szállítanak egyszerre gazdáik. Az utazás közben megriadó állatok balesetet is okozhatnak.
Aki tevékenységével vagy mulasztásával az állatok kíméletére, védelmére vonatkozó jogszabály vagy hatósági határozat előírását megsérti, magatartásának súlyához, ismétlődéséhez igazodó bírságot köteles fizetni – olvasható az állatvédelemről szóló, 1998-ban hozott törvényben.
Az úgynevezett tranzitszállításokkor a beléptető és a kiléptető állat-egészségügyi határállomásokon a szolgálatot teljesítő hatósági állatorvosok minden esetben elvégzik az állat-egészségügyi ellenőrzés mellett az élőállat-szállítmányok kontrollálását is.
Az illetékes szervezetek tapasztalai szerint a gyakori hiányosságok közé tartozik, hogy az útitervek kitöltése hiányos, a szállító járművek nem minden esetben csepegésmentesek, az állatok pedig nem jutnak folyamatosan ivóvízhez. A jármű nincs minden esetben az előírások szerinti válaszfallal felszerelve, nincsenek betartva és megbízhatóan dokumentálva az előírások szerinti etetési és itatási időpontok, illetve a megállások és a kötelezően előírt pihentetési időszakok.
A rakodás körülményeit sokszor nem biztosítják a szállítók. A rakodóhely tisztítása, fertőtlenítése gyakran nem megfelelő, a rakodórámpa túl meredek, nem csúszásmentes, nincs ellátva kellő oldalvédelemmel, az állatokat meg nem engedett módon mozgatják, terelik. A jármű esetenként nincs előkészítve élő állatok szállítására. Ezt mutatja a tisztítás, fertőtlenítés részleges hiánya, az esetleg sérülést okozó tárgyak a szállító jármű belsejében, s hogy a jármű az állatok utazás alatti rögzítéséhez nincs megfelelően felszerelve.
Nem mindig különítik el ivar és kor szerint az állatokat egymástól, úközbeni gondozásukhoz és szakszerű felügyeletükhöz pedig a gépkocsivezető nem képzett eléggé, nincs meg a szükséges empátiája az állatok iránt, holott elvileg egy személyben ő az állatok kísérője is. Ráadásul az élőállat-szállítással kapcsolatos vezetéstechnikai ismereteik is hagynak némi kivetnivalót. A legsúlyosabb eseti hiányosságok közé tartozik, hogy a férőhelyek száma kevés az előírthoz képest, az állatok nem tudnak lefeküdni, enni és inni a járművön.
Hanzséros Ferenc, az Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium országos állatvédelmi főfelügyelője lapunknak beszámolt arról: a törvényrendelet azzal módosult, hogy megneveztek 14 olyan cselekményt, amelyért állatvédelmi bírság szabható ki. Ezt három külön hatóság kezdeményezheti: a település jegyzője, az illetékes megyei állat-egészségügyi vagy természetvédelmi hatóság, és az állatvédelmi szervezetek.
Hozzátette, hogy az 1999-ben hatályba lépett törvény értelmében négy évvel később, azaz 2003. január 1-jén életbe kell lépnie annak a rendeletnek is, amely a háztáji sertés, kecske, juh levágás előtti kábítására vonatkozik.