Török idők nyomai

Budán számos épület őrzi a török idők emlékeit. A hódítók ugyanis gyakran hozzányúltak a már meglévő házakhoz; olykor erőteljesebben átalakították a helyiségeket, máskor meg csak kijavítottak egy-egy omladozó ablak- vagy ajtókeretet. A török hódítás után kevés emlék maradt épségben, az uralom nyomait a korai barokk építészet elemeiben még ma is fellelhetjük.

A török hódítás idején a budai Várban a legtöbb lakóépületet átalakították, a házakon általában megváltoztattak egy részletet. Elsősorban azért, hogy a helyiségek megfeleljenek a török kényelmi szempontoknak, másrészt szerették építészeti kultúrájukkal körülvenni magukat. Gyakran csak egy kapualjat, egy boltozatot alakítottak ki úgy, hogy a régi anyagokat is felhasználták.
Különösen jellegzetes épület a Fortuna utca 18. szám alatti lakóház. A ház – amely a középkorban még két különálló részből állt – kapualjától balra a törökök egy dongaboltozatos helyiséget alakítottak ki. Az utcát eleinte régi nevén Szent Pál utcának nevezték, majd rövidesen Janicsár Aga útjának keresztelték el. Valószínű, hogy azért kapta ezt a nevet, mert itt élt a Bécsi kapu védelmét biztosító janicsárok parancsnoka.
Az Országház utca 22. szám alatt csak átjavították az épületet. A kapubejárat felett két erkély konzolja megrongálódott, az alátámasztó pilléreket a törökök építették. A pillérek faragott homokkőkváderekből készültek. Ez az utca is török nevet viselt: „Haman jolu”-nak, azaz Fürdő útnak keresztelték el a Vár közfürdője után. A Kard utcára néző ablaknyílás keretköve is ebből a korból származik.
A Tárnok utca 5. szám alatti ház azonban már lényegesebb átalakításokon ment keresztül. A kapualjtól jobbra a kétmezős keresztboltozattal fedett helyiség a török építészet emléke. A helyiség egy másik szobába vezetett át, az átjárót befalazták és a helyét ülőfülkeszerűen alakították ki.
A szobából egy ajtó vezet át a középkori kapubejáróhoz. Az ajtó és ablak keretkövei részben eredeti török meszelésűek. Az ajtókeret szoba felőli oldalán eredeti sarokvasak vannak, a másik oldalon pedig látható a török ajtórész maradványa.
A Tárnok utcát egy időben Szent György utcának, majd Orta dzsámi utcának nevezték. A Dísz téren állt az Orta dzsámi és a piac is, kissé odébb pedig sok deszkabódét emeltek.
A Vár házainak újjáépítésekor több használati tárgy került elő, agyag- és ónozott vörösréz edények, de ezek keveset árulnak el a törökök hétköznapjairól. Korsók, talpastálak, török kályhaszemek minden háztartásban voltak. Kis-ázsiai és perzsa edényeket is használtak a török háziasszonyok az előkerült leletek szerint.
1686. szeptember 2-án a török uralom véget ért, s az itt élők igyekeztek mindent eltüntetni, ami a hódítás idejére emlékeztetett. Ezért az emlékek egy része megsemmisült, az uralom nyomait részben a korai barokk építészet elemeiben még fellelhetjük.