Vlagyimir Putyin orosz elnök a terrorcselekmény hírére megszakította ünnepi programját, és rendkívüli ülésre kérette a Kremlbe a védelmi és biztonsági tárcák vezetőit. A nyomozás koordinálásával személyesen Nyikolaj Patrusevet, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) igazgatóját bízta meg az államfő. A bombamerénylettel szinte egy időben zajlott le a moszkvai ünnepi díszszemle, ahol Putyin éppen arról beszélt, hogy ma a terrorizmus jelenti a legnagyobb fenyegetést a világra. Oroszországban nem szokás, hogy a hasonló merényletek után valamely szervezet vállalja a felelősséget, így annak indítékait egyelőre csak találgatni lehet. A hatóságok és a médiabeszámolók viszont biztosra veszik, hogy a terrorakció a csecsenföldi válsággal függ össze, amelyben évek óta erősen érintett a szomszédos Dagesztán. A kaszpijszki merénylet a győzelem napi parádé alatt történt, a város főtere közelében. A terroristák egy bokorban rejtették el a pokolgépet – feltehetően egy aknát – amely akkor robbant fel, amikor egy ünnepségre igyekvő katonazenekar autóbusza elhaladt mellette. Az áldozatok között gyermekek is vannak, akik a zenészek járművét kísérték. Mivel a kaszpijszki kórház nem tudna ellátni ennyi sebesültet, a sérülteket a köztársaság fővárosába, Mahacskalába szállítják. A város központját gyakorlatilag elvágták a külvilágtól a biztonsági erők. A tűzszerészek átkutatják az egész központot, attól tartanak ugyanis, hogy a terroristák több pokolgépet is elhelyezhettek Kaszpijszkban.
Magomedali Magomedov, a dagesztáni államtanács elnöke azt ígérte nyilatkozatában, hogy a tettesekre megsemmisítés vár, mint árulókra és az emberiség ellenségeire. A Kaszpi-tenger partján fekvő Kaszpijszkban számos orosz határőr lakik. A városban 1996 novemberében történt utoljára véres terrorcselekmény, akkor egy lakóházat robbantottak fel, ami 69 ember életét követelte.
A fokozott biztonsági előkészületek ellenére merényletet kíséreltek meg tegnap Ahmad Kadirov Moszkva-barát csecsen vezető ellen a II. világháborús győzelem napja alkalmából rendezett ünnepségen Groznijban, a köztársaság fővárosában. A merénylők két gránátot lőttek ki a grozniji stadionban arra a tribünre, ahol a köztársaság vezetői, köztük Kadirov és Sztanyiszlav Iljaszov csecsen miniszterelnök kísérték figyelemmel az ünnepi koncertet. A gránátok az emelvény falának ütköztek, így a vezetők sértetlenek maradtak, de egy biztonsági ember megsebesült. A jelentések beszámolnak arról, hogy Kadirov biztonsági szolgálata szorgalmazására sem volt hajlandó távozni a stadionból, hanem végignézte a koncertet. Az ünnepségek megkezdése előtt a rendőrség már felfedezett egy elrejtett aknát a stadionban.
Bár a 30 ember életét követelő dagesztáni bombamerénylet beárnyékolta az idei május 9-i ünnepet, Oroszország valamennyi nagyvárosában megtartották az eltervezett ünnepségeket és megemlékezéseket a II. világháborús győzelem napja alkalmából. A rendezvények központi helyszíne Moszkva volt, ahol a Vörös téren, díszszemlével kezdődött az 57. évfordulós ünnepségsorozat. A díszszemlén több mint ötezer katona vett részt, de a két évvel ezelőtti 55. évfordulóval ellentétben, haditechnikai eszközök nem vettek részt a parádén.
A baloldali ellenzék szervezetei Moszkva belvárosában tartották meg hagyományos felvonulásukat és tiltakozó gyűléseiket. A Lenin és Sztálin portréival, valamint az egykori Szovjetunió tagköztársaságainak címereivel felvonuló tüntetők a „burzsoá kormány” menesztését, és „népi kormány” felállítását követelték. A radikálisabbak Putyin távozását követelő jelszavakat is megfogalmaztak.
Több százezren vettek részt a tűzijátékon
