Seselj úgy döntött, hogy Milosevicshez hasonlóan maga látja el védelmét. Segítségére lesz ebben egy ügyvédcsoport, amelynek élén Tomiszlav Nikolics, a Szerb Radikális Párt alelnöke áll. Mint a vádlott kifejtette, másokban nem bízik – a szerb hatalomban sem, ezért nem is kérte a belgrádi kormány garanciáit, hogy szabadlábon védekezhessen.
A vasárnap este megtartott belgrádi búcsúnagygyűlés elszomorító látvány volt mindazok számára, akik már-már abban reménykedtek, hogy ez a Szerbia szakítani igyekszik az egy évtizeddel ezelőtti Szerbiával. Az elveiből egy jottányit sem engedő, nagyszájú Seselj tizenötezer ember előtt ócsárolta a Nyugatot, a szerb vezetést, és felszólította hallgatóságát, ne engedjék meg, hogy a jövőben egyetlenegy szerbet is kiadjanak a hágai törvényszéknek. Mladicsot, Karadzsicsot, valamint Sljivancsanint és Radicsot (a „vukovári trojka” két tagját) meg is nevezte. A tömeg ezt követően kikísérte „az újabb csatába induló harcost”, a rossz emlékű csetnik dalok dübörgése közepette. Szerbiának van még Seselje! – állt az egyik transzparensen. Ebben – a látottak alapján – senki sem merne kételkedni.
Seselj tegnap reggel tehát elutazott Amszterdamba a JAT menetrend szerinti járatával. A reptérre mindössze leghűségesebb hívei kísérték el. A rendőrségnek ezúttal nem volt dolga, de Amszterdamban már vártak rá a civil ruhás rendőrök. Rabszállító kocsiba tessékelték, és úgy szállították át a scheveningeni börtönbe. A tizenkét órával korábban még ünnepelt politikus, „akire büszke lehet a hazafias Szerbia”, elfoglalta a helyét cellájában, amely fényévnyi távolságra van mindattól, ami eddig Seseljnek, a belgrádi politikai színtér fenegyerekének az életét jelentette.
Eloltották a hatalmas soroksári tüzet
