Kik vettek részt a Jobbik alakuló ülésén? A MIÉP-ből kiváltak alakította Nemzeti Front például ott volt, de ez egy jelentéktelen párt. Más politikai erők is megjelentek?
– Az alakuló ülésre többek között ’56-os hősöket hívtunk meg, mint például Wittner Mária, Rácz Sándor és Pongrácz Gergely. Emellett olyan karakteres személyiségek voltak jelen, akik a konzekvens, konzervatív álláspontjukról híresek. Például: Lovas István, Tóth Gy. László és Usztics Mátyás. A Nemzeti Fronton kívül más pártnak nem küldtünk meghívót.
– Milyen a támogatottságuk országos szinten?
– Több megyében már vannak koordinátoraink, akik a szervezésért felelősek. Az arányok változók, Fejér megyében például már tíz alapszervezetünk van, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében egy sincs, egyelőre. Jelenleg a pártot építjük, előadásokat tartunk. Az az igazság, hogy a média sokat segített, az elmúlt időszakban mindennap 30-40 ember jelentkezett, hogy be akar lépni a Jobbikba. Hivatalosan ugyanakkor csak nemrég nyitottuk meg a kapukat a belépők előtt.
– Kikre számítanak a jövőben?
– Az elnökségünk széles jogkörrel rendelkezik a tagfelvételt illetően. Többen jelezték már, hogy a mozgalmat ellepik az ügynökök. Ha nincs egy jó értelemben vett merev pártstruktúra, akkor elsöpörhetnek minket. Az elmúlt évtizedekre egyfajta társadalmi rálátással bíró korosabb tagjaink segítségével próbáljuk kiszűrni az ügynököket. Már konkrét próbálkozás is történt.
– Mondana neveket?
– A személyiségi jogok miatt nem tehetem.
– Generációs pártként nem lesz könnyű dolguk. Hogyan akarják képviselni például az idősebb korosztályt?
– Nyitottak vagyunk, megkeressük az idősebb embereket. Erre jó példa az alakuló gyűlésünk, ahol nemcsak fiatalok, hanem idősek és a középkorosztályhoz tartozók is jelen voltak. Az ő segítségükre feltétlenül szükségünk van, hiszen nem akarunk egygenerációs párttá válni. Viszont minket nehéz azzal vádolni, hogy a tagjaink közül bárki is a diktatúra kiszolgálója lett volna.
– Több párt próbálta és próbálja jelenleg is lefedni azt a választói réteget, amelyre önök is pályáznak. Mit nyújtanak nekik?
– A Jobbik nem olyan párt, amely piackutatás alapján dolgozza ki a programját. Van egy programunk, aki ezt támogatja, az csatlakozhat hozzánk, illetve szavazhat ránk. Az a kör, amely tartalmilag a mi politikánkkal szimpatizálhat, úgy 500-600 ezer főre tehető, főként városi értelmiségi. A vidék társadalmában fellelhető a kommunistaellenes attitűd, amely a régi kisgazda táborra jellemző, velük is bővíthető a táborunk. Éppen ezért nagy hangsúlyt fektetünk az agrárkabinetünk munkájára, hogy hiteles legyen a programunk.
– Tehát csak olyan embereket próbálnak megszólítani, akikben már eleve van egyfajta politikai értékelvűség?
– Így van. A kereskedelmi tévékből, bulvársajtóból információt szerző embereket nincs esélyünk megnyerni, bár a programunkban azért lesznek olyan elemek, amelyek őket is megszólítják. A néppárti munka a Fidesz feladata. Mi a keresztény erkölcsiségű embereket szeretnénk megszólítani.
– Nem gondolja, hogy túl sok mindenben hasonlít a Jobbik programja a MIÉP-éhez? Egyáltalán, miben különböznek egymástól? Ráadásul mások mellett az ön politikai pályafutása is a MIÉP-ben indult.
– A MIÉP azért tudott megerősödni, mert kimondta a rendszerváltás visszásságait. Mi mindig elismertük, amit Csurka István a rendszerváltozással kapcsolatban leírt. Azok a megállapítások helytállók, sőt, ő nyitotta fel a szemem az MDF kormányzásával kapcsolatban. Véleményem szerint Csurka Istvánnál a gondolatok kifejtése nem párosult a megfelelő stílussal és nem kapcsolódott hozzá kellő hatékonyság. Sokan úgy érezték, hogy nem képes komoly politikai erővé válni. Ezek a gondolatok a megfelelő stílussal, jövőképpel és a megfelelő szakmai háttérrel alátámasztva kapnak nagy súlyt. Nálunk a kereszténység sokkal meghatározóbb, mint a MIÉP-nél. A Jobbik nemzeti keresztény-konzervatív politikai erő, ez fontos különbségtétel a MIÉP-pel szemben, hiszen ők nemzeti radikálisnak nevezték magukat. Ha a magyarság problémáit számba vesszük, látni lehet, hogy ezen értékek kiteljesítése nem megy másképpen, csak ha radikális eszközöket használunk. Mi módszereinkben vagyunk radikálisak, nem pedig világnézetünkben. A tettekben megjelenő politizálást kérjük és kértük számon a Fidesznél is.
– Miért nem támogatták hazánk uniós csatlakozását és miért nem indulnak az európai parlamenti választásokon? Túl közel van az időpontja a párttá alakuláshoz?
– A kritikánk kettős: a konkrét feltételrendszer megalázó és elfogadhatatlan volt, és ennél is lényegesebb, hogy az EU intézményrendszere, berendezkedése névlegessé teszi a függetlenséget. Felszámolja a belpolitikai mozgásteret, monetáris, fiskális gazdaságpolitikát követ, így csak a jövőben beszélhetünk önálló, független Magyarországról. A csatlakozás egyfajta politikai egységbe való betagozódást jelent, és mi nem akarunk egy birodalomnak a tagjává válni, amely egyébként az Amerikai Egyesült Államok leányvállalata. Az európai parlamenti választásokon pedig erkölcsi szempontok miatt nem indulunk. Úgy vélem, nem lenne ízléses, ha egy olyan testületben politizálnánk, amelyet elfogadhatatlannak tartunk. Ráadásul az igazi döntéseket az Európai Bizottságban és az Európa Tanácsban hozzák, így igazi mozgásterünk sem lenne.
– A Népszabadságban máris szélsőjobboldalinak nevezték a önöket, megjegyzem nem publicisztikában, hanem a belpolitikai oldalon. Nem tart attól, hogy előbb-utóbb az antiszemita megbélyegzés is előkerül?
– A magyarországi zsidóság és magyarság kapcsolatának kutatása nem a politikusok feladata, hanem történészeké és a társadalomtudományokkal foglalkozóké. Bibó István és Németh László felkészültségével lehet ezekről a dolgokról beszélni. Az más kérdés, hogy némelyek öszsze akarják mosni az antiszemitizmussal Izrael politikájával szembeni kritikánkat. Ez körülbelül olyan, mintha én az arab terrorizmust elítélném, és ebből valaki azt a következtetést vonná le, hogy én arabellenes vagyok.
– Hogyan akar a Jobbik a nyilvánossághoz eljutni? Pénz és médiaszereplés nélkül lehetetlen politikai tényezővé válni.
– Igyekszünk minél hamarabb egy olyan újságot létrehozni, amely egyértelműen köthető a Jobbikhoz, ugyanakkor nem a párt hírlevele. Emellett számunkra nagyon fontos stratégiai kérdés, hogy a jobboldali médiával kapcsolatunk legyen.
– Milyen kapcsolatra törekednek a Fidesszel?
– Nekünk az adna jó esélyt, ha normális kapcsolatot tudnánk kiépíteni velük. Ehhez az kell, hogy a Fidesz ne vegye el tőlünk a teret, másrészt azok a liberális érdekcsoportok, amelyek nagyon erősek a Fideszen belül, hosszú távon úgy alakítsák politikájukat, hogy ne az SZDSZ legyen a mérleg nyelve. Ezeknek a köröknek veszélyt jelenthet egy olyan politikai párt, mint mi vagyunk. A jobboldalnak nem lehet érdeke, hogy csak egy politikai pártja legyen, hiszen már be is bizonyosodott: ha több pilléren áll, akkor tud győzni. Az elmúlt egy év során egyébként világossá vált, hogy a Fidesz politikai megnyilvánulásai – amit gondol a magyarság jövőjéről – és amit mi helyesnek érzünk, sok esetben szöges ellentétben állnak egymással. Ilyen volt az EU-hoz való csatlakozás kérdése, az iraki invázióhoz és az amerikai politikához való viszonyulás vagy a földkérdés. A Fidesz kormányzati szereplőként például nem tett meg mindent, hogy a földtörvénybe beépítse azokat a fékeket, amelyek lehetetlenné tennék a külföldiek földtulajdonszerzését. Ennek ellenére az utunk közös, mert le kell váltanunk az MSZP–SZDSZ-kormányt, csupán külön kocsin hajtunk az úton.
– Mit gondol, komolyan veszik a Jobbikot?
– Azok után, hogy neves közéleti személyiségek csatlakoztak, illetve támogatnak bennünket, nehéz volna elhallgatni, hogy a Jobbik valódi politikai erő. Rajtunk múlik, hogy mennyire tudjuk ezt kihasználni. Történelmi lehetőség előtt állunk.
origo.hu
Szánthó Miklós levelet írt David Pressman távozó nagykövet-aktivistának
