Egy év telt el az önkormányzati választások óta. A Fidesz népszerűsége mérsékelten nőtt Budapesten. Ezt kudarcként élik meg? Ezért volt szükség a vezetőváltásra a fővárosi frakció élén?
– A választópolgárok nem pártolnak át más politikai erőkhöz egyik napról a másikra. A koalíciós pártoknak veszteség, hogy elpártoltak tőlük a szavazóik. Azok, akik korábban a mai kormánykoalíciót támogatták, először a bizonytalanok táborába kerülnek, és csak kicsit később tájékozódnak egy reményteljesebb, szimpatikusabb oldal felé. A napokban nyilvánosságra kerülő felmérések már azt igazolják vissza: Budapesten is megindult a Fidesz elfogadottságának és népszerűségének növekedése. A frakcióvezető-váltásról pedig tudni kell, hogy szabályaink szerint minden ciklusban egyszer, a választások utáni első évben történik. Ekkor értékeljük az elvégzett munkát, a kialakult helyzetet, és döntünk az esetleges változtatásokról. A Szövetség egészét érintő átalakulások is azt indokolták, hogy bizonyos posztokon új arcokat kell felmutatni. Olyanokat, akik egy adott területet, mondjuk egy önkormányzatot jól ismernek. Mi ezt a váltást úgy tudtuk megoldani, hogy az eddigi helyettesi pozícióból előrébb léptem, ugyanakkor Deutsch Tamás megmaradt a Fidesz budapesti elnökének és a parlamenti frakció helyettes vezetőjének.
– Korábban viszont az európai parlamenti választásokra való felkészüléssel indokolták a vezetőváltást.
– Igen, hiszen a budapesti felkészülés a fővárosi elnök felelőssége. Ez szintén több feladatot jelent Deutsch Tamásnak.
– Nem a Fidesz csúcsvezetése határozott ebben a kérdésben?
– A javaslatot Deutsch Tamás terjesztette elő, de nyilván voltak politikai mérlegelések is a budapesti elnökség részéről. Nem hiszem, hogy teljesen váratlanul érte a csúcsvezetést a határozat, de a döntést a fővárosi frakció hozta meg.
– Van kézzelfogható eredménye annak az ön által meghirdetett kapcsolatfelvételnek, amely a fővárosi frakció, a Fidesz tagozatai, illetve a polgári körök között jött létre?
– A budapesti tagozatok mostanában alakulnak meg. Az önkormányzati tagozattól például segítséget kapunk a Fővárosi Közgyűlés szervezeti és működési szabályzatának (szmsz) módosításához. Miért fontos az szmsz módosítása? A jelenlegi szabályzatra hivatkozva rendre korlátozzák a képviselői jogokat, például az egyéni képviselői felszólalás lehetőségét. Az MSZP-sek a Fidesz által vezetett kerületek szmsz-eire hivatkozva a Fővárosi Közigazgatási Hivatal által is alkotmánysértőnek minősített módon csorbítják az ellenzék és a képviselők jogait. Az önkormányzati tagozat segítségünkre lesz abban, hogy begyűjtsük a budapesti kerületekből az összes szmsz-t, és igyekszünk megtalálni a demokratikus példákat, illetve megvizsgáljuk, hogy az MSZP által vezetett kerületekben hol valósul meg a fővárosinál demokratikusabb ülésvezetés. A budapesti polgári körökkel is együtt kívánunk dolgozni, egyre többel vesszük fel a kapcsolatot.
– Frakcióvezetőként milyen akciókat tervez, amelyek a Fidesz munkáját és népszerűségét is javítanák?
– Törekedni akarunk arra, hogy ne csak a sajtónak és Demszky Gábornak üzenjünk, hiszen ettől a fővárosiak még nem érzik magukat közelebb a várost érintő döntésekhez. Kulturális rendezvények, programok szervezésében is kivesszük a részünket a jövőben. Csak egy példa: szeretnénk, ha a zenét tanuló gyermekeknek lenne egy fővárosi versenye, seregszemléje.
– Többször előfordult már bizottsági üléseken, korábban a közgyűlésben is, hogy az ellenzék padsorai foghíjasak voltak, ezért nem tudták leszavazni a szintén nem teljes létszámú koalíciót. Mit kíván tenni azért, hogy ez változzon?
– Mivel 26 ellenzéki képviselő van a 66 fős testületben, nem tudjuk leszavazni a koalíciót a közgyűlésben. Bizottsági üléseken valóban előfordult már olyan eset is, hogy mi kerültünk többségbe. Abban az esetben, ha valaki tendenciózusan nem jár el az ülésekre, személycserét kezdeményezek.
– Az eltelt tíz évben, amióta ön fővárosi képviselő, milyen stratégiai területen történt áttörés, előrelépés a városban? A tömegközlekedést és a városrehabilitációt nem ugyanazok a problémák jellemzik most is, mint egy évtizede?
– Nem ok nélkül érzik a budapestiek egyre inkább úgy, hogy a legtöbb dolog, ami a városban megvalósul, sokkal inkább kötődik a kormányokhoz, mint a városvezetéshez. Az előző ciklusban – amelyről folyamatosan azt üzenték, hogy elvett a fővárostól – soha nem látott léptékű fejlődést éltünk meg, hogy csak néhányat említsek: a millenáris központ, a Nemzeti Színház, az egyetemváros, az Uzsoki utcai és a Szent Imre Kórház, és sorolhatnánk tovább. Azonban mindeközben a városi lét semmivel nem lett könynyebb, jobb. A tömegközlekedéssel az a baj, hogy alulfinanszírozott, és a gépkocsik száma is megnőtt. A kora hajnaltól késő estig hömpölygő személygépkocsik szinte lehetetlenné teszi a buszok és a trolik haladását. Ez nem feltétlenül a városvezetés hibája, hanem évek során így alakult ki. Ha növekszik a járműpark, megváltozik a közlekedés struktúrája, és minél többen járnak be Budapestre a környező településekről, ez annál borzasztóbb terhelést jelent. Rontja a helyzetet, hogy az emberek menekülnek Budapestről. Úgy látszik, ma a főváros nem tud konszolidált körülményeket teremteni az itt lakóknak. Ezt sokkal jobban tudja biztosítani az agglomeráció, viszont az infrastruktúra a fővárosban van. Dolgozni, tanulni, kulturálódni ide járnak az emberek. Ebből következően az egyik legégetőbb feladat egy új közlekedési rendszer megteremtése, amelyben jelentősebb szerepet játszhatna a napi ingázásban a vasút és a helyközi buszjáratok összekapcsolása a BKV-val. Szükség van olyan parkolók építésére, ahol az agglomerációból érkezők ott hagyva autóikat át tudnak szállni a tömegközlekedésre.
– Milyen a viszonya Demszky Gábor főpolgármesterrel? Szoktak néha kommunikálni a fontosabb várospolitikai döntések előtt?
– Nemcsak előzetesen, hanem gyakran még a közgyűlési vitában sem lehet vele szót érteni. Például a csepeli kórház bezárásáról szóló közgyűlési vita közben elaludt. Több esetben részt sem vesz a fontos politikai döntések vitájában, szinte minden ügyet áttol a helyetteseire. Így tehermentesíti magát, közben pedig avatásokra jár szalagot átvágni.
– Demszky Gábor mindig büszke arra, hogy a Városháza mentes a korrupció gyanújától is, tiszták a közbeszerzési eljárások. Nem ezt támasztják alá az EU-integrációs iroda megbízásai.
– A közbeszerzési eljárás nem kötelező bizonyos értékhatár alatt. Ezt használja ki az európai uniós integrációs bizottság is. Rendszeresek az olyan megbízások, amelyeknek az összege éppen csak a közbeszerzési értékhatár alá esik. Ráadásul olyan tanulmányok elkészítésére kérnek fel külsős cégeket, amelyeket a Városháza köztisztviselői minden bizonnyal meg tudnának írni. Hiába van nagy létszámú és magasan képzett apparátusa a Városházának, nem őket bízzák meg.
– Ön szerint mi az oka annak, hogy a Budapesthez hasonló adottságokkal rendelkező Prágában percenként közlekednek a tömegközlekedési járművek, nincsenek dugók, omladozó városrészek, a közterek tiszták és karbantartottak, a belvárost főképp a gyalogosoknak alakították ki, köszönhetően a sok-sok sétálóutcának? Demszky Gábor szerint Budapest és Prága más-más szerepre készül, a magyar főváros a térség gazdasági központja lehet, míg a cseh fővárost más teszi vonzóbbá.
– Ismerjük el, Prágának szerencsés a földrajzi helyzete, de abban is szerencsésebb Budapestnél, hogy nem Demszky Gábor a főpolgármestere. A prágaiaknak nem kell világvárost építeniük, így egy gyönyörű, történelmi cseh városban élhetnek. Budapestnek is jó földrajzi adottságai vannak, és mi is élhetnénk egy gyönyörű, történelmi magyar városban, ha nem lennénk arra kényszerítve, hogy helyette világvárost építsünk Demszky Gábor budakeszi illetőségű lakos vezetésével.
origo.hu
Deák Dániel szerint látványosan Magyar Péter megrendelése a mai Medián-kutatás is
