Szomorú szenzációja volt 2002 nyarának a fenyvesi szigetek megjelenése, tavaly pedig már homokzátonyok, partra merőleges pandallók és homokszigetek egész sorra emelkedett ki a déli part sekély vizéből. – A Tihanyi-félsziget mellett természetes kőzátonyok „nőttek ki” a tóból, és sokak örömére madarak ezrei lepték el a különleges vízi képződményeket. Jelentősen gazdagodott a Balaton élővilága, ám ez nem feltétlenül örömteli változás, merthogy a madarak ürüléke jelentősen szennyezte a strandok vizét – sorolta az üdülőkörzetet sújtó aszály következményeit Vörös Lajos biológus, az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézetének főmunkatársa. A legnagyobb gondot viszont a sekély vízben gyorsan megtelepedő magasabb rendű növényzet, jelesül a fürdőzőket kiváltképp irritáló fonalas zöldalga, az érdes békanyál okozta.
A tó déli partjának 55 kilométernyi szakaszán – főként a strandokon – a múlt nyár végén együttesen kétszáz tonna száraz zöldalga várt volna „betakarításra”, ha lett volna hozzá megfelelő eszköz. Ez a kétszáz tonna zöldalga a Balaton összes fonalasalga-tömegének éppen a fele. Vörös Lajostól megtudtuk: a szárazzá vált érdes békanyálat Németországban meteorpapírnak nevezik, Szibériában pedig papír készül belőle. A nyári balatoni klíma kiváltképp kedvére való, és amint azt a Balaton-kutatók már 1936-ban is megfigyelték: a víz felszínén lebegő moszat a gyökeres hínárban kapaszkodik meg. Ha szárazra kerül, elpusztul. Ezt figyelte meg munkatársaival Vörös Lajos is, aki úgy tapasztalta, hogy – más eszköz nem lévén – volt olyan balatoni önkormányzat, amelyik a múlt év augusztusában vasvillával, földgyaluval vagy lenfelszedő masinával látott hozzá a békanyál eltávolításához.
– Nem tudjuk, mi lesz. A meteorológusok nincsenek abban a helyzetben, hogy több évre szóló előrejelzést adjanak, és megmondják, elindult-e egy klímaváltozás vagy sem, lesz-e eső, vagy tartós lesz az aszály. Ami a Balaton mesterséges úton történő vízpótlását illeti, azt gondolom: pillanatnyilag semmit sem lehet csinálni. A vízpótláshoz tervek és engedélyek kellenek, ami két évbe is beletelik, és újabb két év kell a technikai kivitelezéshez – mondta lapunknak a füredi disputa szünetében Heródek Sándor. A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet igazgatója szerint sikerült elérni, hogy a tó vízminősége az évek óta tartó aszály ellenére is kiváló maradjon. Az igazgató most azt tartja az ökológusok legfontosabb teendőjének, hogy terepméréseket és megfigyeléseket végezzenek azzal kapcsolatban, milyen következményekkel járhat, ha még tíz-húsz, vagy akár negyven centit csökkenne a Balaton vízszintje. És miként reagálna egy további vízszintcsökkenésre a turista? Arra a kérdésre, helyesli-e azt az ötletet, hogy a fürdőházak tóba építésével „küzdjük le a szárazulatok okozta strandolási akadályokat”, Heródek Sándor határozott nemmel válaszolt. – Ami cölöpre épül, azt a tó jegetönkre teszi. Legfeljebb bejárókat szabadna építeni – figyelmeztetett.
A turisztikai szakemberek véleménye szerint megbosszulta magát a jellegtelen tömegturizmus és a spontán fejlesztés. A Danubius szállodalánc észak-balatoni igazgatója, Fekete György kifejtette: két év alatt húsz százalékkal csökkent a Balaton vendégforgalma, amit a vendégéjszakák számának visszaesése is igazol. A múlt évi adatok szerint a szállodai szolgáltatások 42 százalékát a német, 35 százalékát a magyar, hat százalékát az osztrák, négy százalékát a holland, három százalékát pedig a dán vendégek vették igénybe. Biztató tendenciára utal viszont, hogy a hoteleket igénybe vevő hazai vendégek aránya tavaly már 35 százalék volt, elgondolkodtató viszont, hogy az osztrákok körében egyre kevésbé vonzó a Balaton. A tó köré épült szállodák kihasználtsága 45 százalékos volt. Ilyen kedvezőtlen mutatók mellett a Balatonnál minden egyes szállodai ágy fejlesztése ráfizetéses. Rövid a szezon, a szállodák által lekötött tőke az üdülési szezon előtt és után nem működik. Európát gazdasági recesszió sújtja, egy németországi turisztikai elemzésben többek között az áll, hogy a hazánkba érkező német állampolgárok jó részének nincs rendszeres jövedelme, azaz munkanélküli. – A közúti és a vasúti közlekedés feltételei minősíthetetlenek. Tapasztalataim szerint egy európai üdülőkörzetben sem engedik rá az utakra a 30-40 tonnás tehergépjárműveket. És nincs olyan vasúttársaság, amely a legkopottabb, legkoszosabb kocsijaiba ültetné az üdülővendéget – szögezte le Fekete György.
Kollégája, Walkó Miklós, a Magyar Turizmus Rt. elnöki tanácsadója mindehhez hozzáfűzte: az már remélhetőleg „kiderült”, hogy a Balaton nem tenger, hanem tó, következésképpen nekünk nem a tengerparti üdülőhelyekkel kell versenyeznünk. Szerinte sem jók az idei üdülési szezon kilátásai. – A németek egy része otthon marad, és „Balkoniában”, lakása erkélyén tölti el a nyári szabadságát. Ami pedig a tó marketingjét illeti, azt látom, hogy minél meszszebbre megyünk, annál kisebb, annál jelentéktelenebb a Balaton. A tóparti üdülőhelyek külön-külön soha sem fognak kijutni az idegenforgalmi piacokra, a régió egészének egy csomagként kell megjelennie.
Okkal tehető fel a kérdés: ígéret maradt a Balaton-fejlesztési kormánycsomag?
– Összehangolatlan a balatoni kiemelt üdülőkörzetnek nevezett országrész térségfejlesztése, a 14 kistérség kétharmada „kilóg” a kvázi régióból – állítja a Balaton Fejlesztési Tanács szociológiai kutatócsoportjának vezetője. Oláh Miklóstól többek közt megtudtuk, hogy a másutt lakó, ám magukat balatoninak valló üdülőtulajdonosokkal együtt a „balatoni kvázi régió” ez idő szerint már csaknem félmillió magyar állampolgár állandó vagy időszakos lakhelye. – Itt található a magyarországi üdülőingatlanok 29 százaléka, a kereskedelmi szálláshelyek csaknem egyharmada, a Balatonnál képződik az ország idegenforgalmi bevételének egyharmada és a GDP öt százaléka. A 72 ezer üdülőingatlan közül tízezer külföldi tulajdonban van – idézett a kutatócsoport nemrégen készült jelentéséből Oláh Miklós, aki arra is utalt, hogy a romló gazdasági környezet következtében a 2002. évi 25 ezerről 2003-ra 20 700-ra csökkent a tónál szerencsét próbáló mikro-, kis- és középvállalkozások száma. Mindazonáltal a Balatonnál ezer lakosra még így is 87 vállalkozás jut. A szociológuscsoport vezetője szerint a balatoni üdülőkörzet esélytelen az európai uniós pályázati pénzek elnyerésére, és miközben csökkenő turisztikai keresletre számíthat, szembe kell néznie az itt élő népesség fogyásával és elöregedésével is. Becslések szerint 2041-ig egyhatodával kevesebb lesz a tó és közvetlen környéke állandó lakóinak száma, és a jelenleginek kétszerese lesz a hatvanévesnél idősebb ember. Harminchét év múlva Keszthely lakóinak 40 százaléka elérheti a szépkorúság alsó határát – állítja demográfiai prognózisra alapozva Oláh Miklós.
A tóparti önkormányzatokat összefogó Balatoni Szövetség elnöke, Bóka István füredi polgármester szerint az üdülőkörzetben élők nem mondhatnak le arról, hogy a Balaton jogi értelemben is önálló régió legyen. Ismerve az Európai Unió statisztikai rendszerét, ez azonban csak középtávú, 2007 után megvalósuló cél lehet. A parti önkormányzatok gondjait sorolva többek közt kifejtette: aggasztó, hogy még mindig nem készültek el az új településrendezési és partrehabilitációs tervek, és sok helyütt hiányzik az önrész a mederkotrási pályázatok benyújtásához. – Úgy tűnik, az üdülőkörzet fejlesztésére elfogadott múlt nyári, 47 pontos kormánycsomag csak ígéret maradt. A Balatont magára hagyta a kormány, az idei központi költségvetésben már önálló tételként sem szerepel az üdülőkörzet – vázolja a szomorú kilátásokat Bóka István.
– Nemrégen volt egy balatoni konferencia, amely ezt a címet kapta: Mi történik, ha nem történik semmi? Bosszantóan átgondolatlan volt ez az elnevezés. Most itt, Füreden arra keresünk választ, hogy minek kell történnie ahhoz, hogy ökológiai és turisztikai szempontból is egészséges legyen a Balaton – mondta a tanácskozás szünetében lapunknak Manninger Jenő országgyűlési képviselő. – Ha a Tisza völgye megmentésére jut egy sokmilliárdos Vásárhelyi-terv, úgy gondolom, a Balaton is megérdemel néhány milliárdot egy „itteni Vásárhelyi-tervhez”.
***
Homokszigeti szpartakiád?
Érdekes, mondhatnánk bizarr ötleteket felsorakoztató előterjesztés készült a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) április 1-jei ülésére. Rendezzenek az önkormányzatok az üdülési főszezonban street ball-, röplabda-, tollaslabda-, lábtenisz-, kézilabda- és kispályás labdarúgó-mérkőzéseket a szárazulatokon, a gyerekek számára pedig teremtsék meg a homokjátékokhoz és homokvárépítéshez szükséges feltételeket. A homokszigeti sportrendezvényekhez 26 millió forint kellene, amelyből kétmillió a versenyek legjobbjait illetné meg. Az előterjesztésből megtudhatjuk, hogy ez idő szerint a tó északi partján éppen tucatnyi, a délin pedig 16 szárazulat alakítható ki sportpályává. A veszprémi oldal legnagyobb pályáját a keszthelyi városi strand 400x30 méteres homokszigete kínálja, a somogyi oldalon pedig várhatóan a siófoki Aranypart 1000x40 méteres sekély vízi sportpályája és a 400x30-as balatonfenyvesi vonzza majd a játékosokat.
origo.hu
Orbán Viktor: Nem pihenünk, zajlik a kormányülés, hajrá, Dominik! - Képek
