El kell fogadnia a horvát kormánynak a környezetvédelemmel kapcsolatos jogi szabályozásokat, és le kell állítania a folyók csatornává alakítását, a drávai és a murai kavicsbányászatot, mert csak így kerülhető el természeti értékeink további romlása – áll a WWF Magyarország sajtóközleményében.
Veszélyeztetett fajok, többek közt a rétisasok, a fekete gólyák és a vidrák vesztették el élőhelyüket, csökken a halpopuláció, vizes élőhelyek és erdők kerültek veszélybe, rekreációra érdemes és ökoturizmusra alkalmas területek tűntek el a már évek óta tartó, gátlástalan folyómederrablás következtében. – A Dráva felsőbb szakaszán lévő vízi erőművek ráadásul amúgy is felfogják a görgetett hordalékot, így az intenzív kotrás csak olaj a tűzre – mutatott rá kérdésünkre Závoczky Szabolcs, a Duna–Dráva Nemzeti Park igazgatóhelyettese.
A WWF Magyarország nem először emlékeztet az Európai Unió környezetvédelmi jogszabályainak, így az EU élőhelyvédelmi és madár- irányelve és a vízkeretirányelvek betartására. A világszervezet más nemzetközi civil szervezetekkel – a horvátországi Dravska Liga, a Zelena Akcija, a WWF Euronatur, a Birdlife – és a folyó hazánk felőli oldalán két éve alakult Dráva Szövetség részvételével többször tiltakozott a horvát környezetpusztítás miatt. Ám úgy tűnik, déli szomszédunk vízügyi és autópálya-építő lobbiját az sem érdekli, hogy a folyó horvátországi oldalán is érezteti majd hatását a kavicsbányászat. A jelek szerint Persányi Miklós tárcáját sem aggasztja, hogy „kihúzzák a talajt a határfolyó alól”. A civil szervezetek álláspontja szerint a kritikus körzetben bővíteni kellene a védelem alatt álló területeket egy, a határokon átnyúló, nemzetközileg elfogadott szakmai elvek alapján működő zöldfolyosó kialakításával, a kavicskitermelés helyett pedig természetkímélő tájhasználati programot kell megvalósítani.
origo.hu
Vonatgázolás történt Püspökladánynál
