Nem fogadta el a kisebb létszámú parlament létrehozásáról szóló javaslat sürgős tárgyalását az Országgyűlés. A 220–250 fős parlamentről szóló fideszes indítványt – amely a frakció 1998-as azonos beadványának „felújítása” volt – a szocialisták szavazták le, míg az SZDSZ-es képviselők igennel szavaztak. A Fidesz soraiban meglepetést keltett, hogy az MSZP elutasítja a sürgős tárgyalást, jóllehet a témát éppen Medgyessy Péter miniszterelnök vetette fel országértékelő beszédében. Répássy Róbert (Fidesz) szerint a javaslatról való döntés színvallásra kényszerítette a pártokat, „hogy miképpen is állnak valójában a kérdéshez”. A szocialisták úgy vélik, az indítvány a Fidesz kampányának része, „egy újabb műbalhé”.
– Az adófizetőkkel szemben egy külföldi cég érdekeit képviselte egy korábbi kormány államtitkára – jelentette ki azonnali kérdésében Tállai András (Fidesz). Közölte, a nevezett kormánytag bizonyítottan törvénytelen módon, hatalmánál fogva arra kényszerítette a vám- és pénzügyőrséget, hogy engedje el egy multinacionális vállalatra egyébként jogosan kirótt 86 milliós bírságot. – Ki volt a nevezett államtitkár, és ki volt a törvénytelenségről mindent tudó miniszter? – érdeklődött a kormányfőtől Tállai. Medgyessy Péter válaszában elmondta, az eset az ő pénzügyminisztersége alatt történt, amikor Draskovics Tibor volt az államtitkár. Szerinte az ügy jogértelmezési kérdés volt, és mint mondta, a probléma korrekt módon oldódott meg. Tállai újabb kérdésére, miszerint bízik-e egy olyan emberben, aki külföldi magánvállalatok érdekeit akár törvénytelenségek árán is képviseli a magyar állammal szemben, a miniszterelnök igennel válaszolt.
Szijjártó Péter (Fidesz) arra várt választ Medgyessy Pétertől, hogy az M5-ös autópálya kivásárlásánál miért olyan megoldást választottak, amely a nyilvánosságra került ajánlatokhoz képest százmilliárdokkal többe kerül. A miniszterelnök válaszában arra hivatkozott, hogy kétmillió ember örül az M5-ös matricássá tételének. Hozzátette: bármelyik ellenőrző szerv vizsgálhatja a szerződést, amelyiknek ehhez joga van.
Áder János (Fidesz) napirend előtti felszólalásában a miniszterelnök választási ígéreteit kérte számon, aki a 2002-es kampányban „kezet nyújtott a bérből és fizetésből élőknek”, és elkötelezte magát a magyarországi bérek európai uniós felzárkóztatása mellett. – A bérből és fizetésből élők szívesen kezet fognának önnel, ám ehelyett Veres János politikai államtitkár öklébe szaladnak, aki erre az évre legjobb esetben is egyszázalékos reálbér-növekedést lát megvalósíthatónak – fogalmazott Áder. A Fidesz frakcióvezetője az ülésteremben jelen lévő kormányfőhöz intézte szavait, ám mégsem ő, hanem Veres János válaszolt. A pénzügyi államtitkár közölte: Magyarországon 2002– 2003-ban „soha nem látott mértékű reálbér-növekedés” volt, az átlagos reálbér 24 százalékkal nőtt.
Az Országgyűlés 304 igen szavazattal, kettő ellenében, 14 tartózkodás mellett elfogadta a kormány jelentését a kábítószerhelyzetről. A Ház ugyancsak elfogadta a vám- és pénzügyőrségről szóló törvényjavaslatot; a kétharmados többséget igénylő, a kényszerítő intézkedések alkalmazására, illetve a titkos információgyűjtésre vonatkozó rendelkezések azonban nem kapták meg a szükséges szavazatszámot. Az európai uniós csatlakozás időpontjában hatályba lépő törvény szerint hangsúlyosabbá válik a vám- és pénzügyőrség gazdaságvédelmi, vám- és jövedéki feladata, ami kiegészül fogyasztóvédelmi funkciókkal. A parlament nem vette tárgysorozatba azt a fideszes indítványt, amely a diákhitel visszafizethetőségének elősegítéséről szól.
***
Telefonadót terveznek
Az egyes pénzügyi tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításának részeként telefonadót kíván bevezetni a kormány – mondta tegnap Rogán Antal (Fidesz). A vállalkozásoknak és az intézményeknek a módosítás hatályba lépése után havi háromezer forintos átalányadót kellene fizetniük a telefon-előfizetések után, hacsak nem igazolják tételes híváslistával, hogy a készüléken nem folytattak magánbeszélgetést. Rogán kifejtette: egy, a Pénzügyminisztériumban készült szakértői háttéranyag szerint az újabb adó 55,6 milliárd forintos többletbevételt hoz a költségvetésnek, és 450 ezer vállalkozást és intézményt érint. A kormány még egyszer kifizetteti a telefon előfizetési díját, azaz bevezeti a 13. havi telefonszámlát.
Rogán Antal mindezt kifejtette tegnap a pénzügyminiszterhez intézett interpellációjában is. Veres János, a tárca politikai államtitkára nem cáfolta meg az ellenzéki honatyát. Mindössze annyit válaszolt, a javaslat hamarosan a parlament elé kerül, akkor fejti ki a véleményét. A közületi és cégtelefonok magánhasználatának szabályozására irányuló pénzügyi tárgyú törvénymódosítás célja egyértelmű: a magáncélú telefonhasználatot ne lehessen költségként elszámolni – tudatta az MTI-vel Márfai Péter, az MSZP informatikai és távközlési munkacsoportjának vezetője.
origo.hu
Itt a bizonyíték: döbbenetes hasonlóságok vannak Gyurcsány és a Tisza Párt őszödi beszéde közt
