Köppen úr, államháztartásunk magas hiánya mennyiben jelent majd problémát uniós csatlakozásunkkor?
– Igaz, hogy hosszú távon csökkent a magyar költségvetési hiány, de jött a 2002-es választási év, s az azt megelőző, illetve az azt követő nagyarányú költekezés ismét a deficit növekedéséhez vezetett. Ezt 2003 végére és 2004-re sikerült ugyan újra visszaszorítani, ám nem olyan mértékben, ahogy azt a kormány szerette volna, illetve ahogy kívánatos lett volna. 2004-ben – a dolgok jelenlegi állása szerint – a költségvetési hiány, jóllehet a tervezettnél magasabb lesz, elviekben még mindig lehetővé tenné a csatlakozást az eurózónához kötelező ERM-árfolyamrendszerhez, s később, 2008-ban az euróhoz. Ez azonban csak nagyobb nehézségek árán valósulhat meg, s csupán akkor, ha szigorú költségvetési fegyelmet tartanak az idén és a későbbiekben, így 2006-ban, a választások tervezett évében is. A kormányok számára korántsem könnyű dolog, hogy betartsák az eurózónához való csatlakozás előírta fegyelmet, ám nem lehet egyszerre engedékeny, költekező politikát is folytatni s az eurót is bevezetni.
– Hogyan vélekedik a magyar jegybanki függetlenséget támadó legutóbbi állásfoglalásokról?
– Engem nem aggaszt különösebben, hogy elméleti közgazdászok és mások megkérdőjelezik a független központi bankok gondolatát. Azt hiszem, az EU-ban ez eldöntött kérdés, és az Európai Központi Bank modellként szolgál a függetlenségre. Úgy hiszem, a kérdés inkább az elsődlegesen a kormány felelősségi körébe tartozó költségvetési politika és a jegybank hatáskörébe tartozó monetáris politika összehangolása, ezen belül különösen az árstabilitás közötti együttműködés fontos. Mindkét politika terén az a bölcs, ha kerüljük a túlzásokat, így általában az összehangolt cselekvés a legsikeresebb. Ez azt is lehetővé tenné, hogy a jegybank csökkentse a jelenleg nagyon magas kamatlábakat.
– Mennyiben ért egyet a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Központi Bank hazánkról készült legutóbbi jelentésével, mely szerint bizonyos változtatások szükségesek jelenlegi gazdaságpolitikánkban?
– Nem ismerem részletesen a nyilatkozatokat, az azonban kétségtelen, hogy az eurózónához való csatlakozás jelentős fegyelmet és stabilitást kíván, s e vonatkozásban, ahogyan már korábban is említettem, a legfontosabb a költségvetési hiány ellenőrzése és visszaszorítása az ERM árfolyamrendszer által előírt szint alá. Ugyanez vonatkozik a deviza árfolyamsávjának megállapítására, aminek ugyancsak hosszabb ideig stabilnak kell maradnia, mielőtt sor kerülhetne az euró bevezetésére. E követelmények természetesen csökkentik a manőverezési lehetőséget a költségvetési és a monetáris politika terén, éppen ezért van szükség politikai döntésre azzal kapcsolatban, hogy valóban elfogadhatók és kívánatosak-e ezek a restrikciók. Ha igen, akkor a megfelelő politikát határozottan és hitelesen kell végrehajtani.
– A nemrég bejelentett megszorító intézkedések ön szerint menynyire tudják segíteni a gazdaság jelenlegi helyzetét?
– Az a benyomásom, hogy a költségvetési hiány csökkentését célzó intézkedések sikeresek lehetnek. Az irányuk minden bizonnyal helyes, bár a takarékossági intézkedések alighanem fájdalmasak lesznek egy sor minisztérium és közintézmény számára. Természetesen a mostani takarékossági intézkedésekben megmutatkozó óvatos költségvetési politikát a jövőben is tovább kell folytatni, s meg kell erősíteni.
– Másfél hónappal csatlakozásunk előtt hogyan ítéli meg helyzetünket? Mennyiben tudtuk korrigálni a legutóbbi országjelentésben megfogalmazott agrárpolitikával kapcsolatos kritikákat?
– Úgy vélem, Magyarország képes lesz arra, hogy a csatlakozás idejére megfeleljen azoknak a követelményeknek, amelyeknek eleget kell tenniük ahhoz, hogy kihasználhassa az EU közös agrárpolitikáit. Az idő azonban szorít. Őszintén remélem, hogy a felkészülés a tervek szerint folyik majd, és nem történik semmilyen hiba.
origo.hu
Jelentős változások lesznek az OTP-nél, ez mindenkit érint
