Többen annak a véleményüknek adtak hangot, miszerint a Balaton legnagyobb adófizető ágazatának, az idegenforgalomnak az érdekeit nem veszik figyelembe a döntéshozók a fejlesztési pénzek biztosításánál. Sérelmezték, hogy az óriási balatoni, önkormányzati és állami bevételből alig jut vissza a turizmus számára.
Eddig volt valamennyi lehetőség a pénz egy részének visszaáramoltatásra, de ma Magyarországon nyoma sincs annak a nyugat-európai rendszernek, amelyben az idegenforgalomból élő településeken az érintett szakembereknek ráhatásuk van a támogatások elosztására.
Rosta Sándor elmondta: a tagok úgy ítélték meg, hogy miután a BRIB számára az idén nem biztosítottak forrást a fejlesztések támogatására, kérdésessé vált a testület működtetésének szükségessége. Különösen hátrányosnak minősítették a sármelléki repülőtér fejlesztésére eredetileg szánt összeg felére csökkentését.
Az elnök szerint meg kell várni, hogy a területfejlesztési törvényben és a turizmusstratégiában megjelennek-e azok a javaslatok, amelyeket tettek. Továbbá meg kell várni azt is, hogy kapnak-e képviseleti vagy szavazati jogot a jövőben. Ha nem, úgy valóban át kell gondolniuk a jövőjüket – vélte.
A BRIB felkérte elnökét, hogy a kilenc hasonló térségi szervezet elnökének három hónappal ezelőtti – máig megválaszolatlanul maradt – levelében foglalt, a turisztikát hátrányosan érintő intézkedéseket illető kifogásokat újra terjesszék a kormányfő elé.
Rosta Sándor kijelentette: a közelmúltban meghallgatta a szakmai szervezetek képviselőit Draskovics Tibor, s e megbeszélés után el kellett küldeni javaslataikat az ágazatot irányító államtitkárhoz. Ennek nyomán elkészítettek egy 15 pontból álló javaslatcsomagot.
A bizottság tegnap tárgyalt még a Balaton-kártya 2005-ös bevezetéséről s a fürdőigazgatások jövőbeni felállításáról.
origo.hu
Jelentős változások lesznek az OTP-nél, ez mindenkit érint
