Tüntetők és éljenzők hada fogadta tegnap Brüsszelben Moammer el-Kadhafi líbiai államfőt, aki tizenöt év után először látogatott Európába. Líbia első számú vezetőjét – szakítva a protokollal – Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke fogadta egy Brüsszel melletti polgári magánrepülőtéren. A helyszíni beszámolók szerint az afrikai politikus fogadtatása leginkább egy popsztárnak kijáró ünneplésre emlékeztetett: a Kadhafit éltető csaknem kétszáz fős tömeget meglehetősen közel engedték a bizottság épületéhez. A dobszóval és tánccal is ünneplő emberektől nem messze azonban egy ötvenfős csoport az afrikai vezető látogatása ellen tiltakozott.
Tripoli hónapok óta próbál kitörni a nemzetközi elszigeteltségből, s – mint megfigyelők rámutatnak – az enyhülési folyamat egyik fontos állomása lehet a mostani brüsszeli vizit. A líbiai vezető tegnap találkozott Romano Prodival, az Európai Bizottság elnökével, Javier Solanával, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével, valamint Guy Verhofstadt belga miniszterelnökkel. A megbeszéléseket követően Prodi bejelentette, hogy az Európai Unió döntése értelmében Líbiát teljes jogú tagként bevonják a barcelonai folyamatba, amely az EU és a Földközi-tenger mentén fekvő országok együttműködését szabályozza. A terrorizmust támogató politikája miatt Tripoli mindeddig ki volt rekesztve ebből az együttműködésből. Kadhafi tavaly decemberben bejelentette, hogy országa felhagy a tömegpusztító fegyverek kifejlesztésére irányuló programjával. Egyúttal elhatárolta magát a terrorizmustól, és elítélte azt mint a konfliktusok megoldásának eszközét.
Az Amnesty International a látogatással egy időben hozta nyilvánosságra közleményét, amelyben felszólítja az EU-t: adjon olyan jelet a líbiai vezetőnek, amely az emberi jogok tiszteletben tartásának feltételéhez kötné az unió és Tripoli közötti közeledést.
A franciák is szavaznának. Népszavazáson kíván véleményt nyilvánítani az Európai Unió alkotmányáról a franciák több mint kétharmada a CSA közvélemény-kutató felmérése szerint. A telefonos szondázást Tony Blair brit miniszterelnök népszavazási döntésének bejelentése után végezte el a CSA. A megkérdezettek 74 százaléka foglalt állást az össznépi véleménynyilvánítás mellett. A válaszolók 24 százaléka a parlamenti ratifikálást részesíti előnyben. A felmérés szerint ha referendumot tartanának, a franciák 57 százaléka támogatná, 25 százaléka elvetné az unió alaptörvényét.
