Gyakran tapasztaljuk, hogy percek alatt szinte a semmiből nőnek az óriási zivatarfelhők, változik a széljárás, és gyökeresen átalakul az időjárás. Egy magyarországnyi területre szóló, 12 órás előrejelzés kiszámítása egy 16 processzoros számítógéppel körülbelül egy óra hosszáig tart – avat be az időjárás-előrejelzés szakmai problémáinak egyikébe Bartha Imre, az Országos Meteorológiai Szolgálat siófoki viharjelző obszervatóriumának vezetője. – A meteorológus tevékenysége ma már a minőségi turizmus egyik meghatározó szolgáltatása – állítja.
– A rádió és a televízió időjárás-jelentéseit hallgatók gyakran mondják: már megint tévedett a meteorológia. Hányszor találták el?
– Az elmúlt hét évben a szélkategória-előrejelzések beválása 95 százalék körül alakult, a Balatonra kiadott első és másodfokú viharjelzések pontossága pedig 90 százalék körüli. Szolgálatunk folyamatos feladata a túlbiztosított és az elkésett viharjelzéses esetek csökkentése, a jelzések optimalizálása.
A szakember jelentős dátumnak tartja 1988-at, amikor műszaki, technikai és szakmai területen ugrásszerű fejlődés következett be a viharjelzésben. Ma már számítógépes megjelenítő rendszer, a Balatontól és a Velencei-tótól 30-50 kilométerre telepített közel- és távolkörzeti szélmérő automata, műhold-, radar- és villámfelderítő hálózat pontosítja az obszervatórium munkáját. Kétségtelen, volt egy sajátos, egyedül a balatoni viharjelzésre jellemző hangulata a korábbi évtizedek jelzésegyüttesének, ám fontosabb a biztonság.
A Balatonnál 25, a Velencei-tónál két fényjelző lámpaegység jeleníti meg a viharjelzést. A rendszer működtetése, a helyi lakosság és az üdülővendégek riasztása a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának a feladata, de az utóbbi években tevékeny szerepet vállal ebben az élet- és vagyonmentő munkában a Rádiós Segélyhívó Infokommunikációs Országos Egyesület is. Első fokú viharjelzésnél percenként 45, másodfokúnál percenként 90 fényfelvillanás látható a Balaton körüli és a velencei-tavi tornyokban. Első fokú viharjelzés indokolt, ha a széllökések elérik a 40-60 kilométer közötti sebességet, másodfokút pedig akkor rendelnek el, ha a szélsebesség meghaladja az óránkénti 60 kilométert.
Az elmúlt évben 190 személy halt meg az ország szabad tavaiban és folyóiban, a Balatonnál a 2002. évi 18-ról 12-re csökkent a vízbefúlások száma. A katasztrófavédelemi főigazgatóság vezetője, Tatár Attila vezérőrnagy elmondta, a jövő évtől már két hónappal hosszabb lesz a balatoni és a velencei-tavi viharjelzés, azaz április 1-jétől október végéig üzemel a rendszer. A katasztrófavédelmi főigazgató szerint a viharjelzés meghosszabbítása elsősorban a horgászok és a vitorlások biztonságát szolgálja. Ők ugyanis már áprilisban, és még októberben is, kifutnak a nyílt vízre. Tatár Attila hozzáfűzte: a katasztrófavédelem azt szeretné, ha a balatoni és velencei-tavi viharjelző rendszer egész éven át működne.
Mersich Iván főmeteorológus, az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke szerint az egész éven át tartó viharjelzésnek szakmai-módszertani akadálya nincs, „csupán” finanszírozási kérdés a szolgálat többletmunkája. A szakember egyébként vitatja, hogy indokolt lenne a tizenkét hónapos szolgáltatás, mert úgy véli: áprilisban vagy késő ősszel már csak azok a többnyire helybeli horgászok és vitorlázók merészkednek ki a nyílt vízre, akik jól ismerik a Balaton, illetve a Velencei-tó időjárási viszonyait.
– Sokkal fontosabb kérdés, hogy meg tudjuk-e őrizni a hitelességünket. Ez azonban nem csak a magyar meteorológiai szolgálattól függ: ha a horvátok nem készítenek jobb radarhálózatot, ha a szerbek visszatartják az adatokat, ha az osztrákok óránkénti adatai nem érkeznek meg időben, és ha Ukrajna visszafejleszti a meteorológiai radarrendszerét, akkor mi hiába erőlködünk. Ahhoz, hogy megbízhatóbbá váljék a balatoni előrejelzés, a meteorológiának hozzávetőlegesen egy ezerszer ezer négyzetkilométeres területen kellene fejlődnie – figyelmeztet Mersich Iván.
Arra a kérdésre, hogy kinek kellene állnia az igen költséges balatoni és velencei-tavi viharjelző rendszer működtetését, egyebek mellett újabb 8-10 fénytorony felállítását, a különösen veszélyeztetett strandokon pedig mobil állomások üzembe helyezését, a szakember azt válaszolta: azoknak, akik a meteorológiai szolgáltatást igénybe veszik. Akik az idegenforgalomból élnek, akiknek érdeke és kötelessége, hogy az üdülővendég biztonságban érezze magát.
Életmentőtréning horgászoknak. Több száz balatoni horgász részére szervez életmentő-oktatást ezekben a hetekben a zánkai székhelyű Vízimentők Balatoni Szakszolgálata. Bagyó Sándor, az önkéntes mentőszervezet vezetője lapunknak elmondta: a csónakból vagy a stégekről horgászók egy része felelőtlenül hódol szenvedélyének. Sokan csak a kapásjelzőt nézik, és nem figyelnek a vihar-előrejelző fényekre. A zánkai vízi mentők flottájának első hajói egyébként már kifutottak a tóra, készül a szezonra a tízfős búvárcsapatuk, és folytatják a tóparti középiskolások és egyetemisták vízimentő-képzését is.
