Csaknem háromszázmillió forintos tőkehiánnyal küzd az egykor szebb napokat látott Balatoni Halászati Rt., amelyet csak az menthet meg vagyonának teljes kiárusításától és az összeomlástól, ha tőkeerős partnerre talál. A cég április végén kinevezett elnök-vezérigazgatója, Kiss György abban bízik, hogy amiként a balatoni hajóstársaságban, a halgazdaságban is résztulajdonossá válhatnak a tó környéki önkormányzatok. – A Veszprém Megyei Önkormányzat és a Balaton Fejlesztési Tanács már kinyilvánította részvényesi szándékát, ám biztos vagyok benne: az üdülőhelyi önkormányzatoknál is kedvező visszhangra talál a résztulajdonossá válás ajánlata – mondta a minap az új vezérigazgató. Legkevesebb 25, legfeljebb 49 százalékos tulajdoni hányadhoz juthatnak a balatoni önkormányzatok, feltéve, hogy vállalják a cég számára létkérdéssé vált 200 milliós tőkeemelést. – A 2006-ig szóló stratégiai terv megvalósításához évi legkevesebb 100-120 millió forintos állami támogatásra is szükségünk lesz – szögezte le a vezérigazgató.
– Az év első három hónapjában jóval több mint 120 tonna busa került a halászbárkákba, tavaly egész évben 167 tonna nagy testű halat emeltünk ki. A hálókon fennakadt még 100 kiló ponty, 600 kiló amur, 150 kiló harcsa és 850 kiló egyéb kopoltyús is – sorolta az első negyedév fogási adatait a halgazdaság természetes vízi ágazatvezetője, Szabó István. Elmondta: az idei tervükben 300 tonna busa kifogása szerepel. Busából, amelyet a „tó teheneinek” is neveznek, még hatezer tonna úszkál a Balatonban, angolnából pedig a kutatóintézetek számítása szerint ezer tonna terheli a tavat. Ez utóbbiak kifogására kétszáz varsát helyeztek ki a Keszthelyi-öbölbe. Így próbálják megtisztítani a vizet a naphaltól és a törpeharcsától is. A társaság süllőtelepítési tervei között 4800 környezetbarát süllőfészek kihelyezése is szerepel, és jó hír a sporthorgászok számára, hogy a gazdaság idén 250 ezer előnevelt csukával gyarapítja a balatoni halállományt.
– Biztató, hogy szépen emelkedik a Balaton vízszintje, ugyanakkor szomorúan tapasztaljuk, hogy a tóba befolyó vizek torkolatánál idén is megjelentek a haltolvajbandák, amelyek igen nagy kárt tesznek az ívóállományban – mondja Szakál Tamás, a halgazdaság horgászturisztikai ágazatvezetője. A szakember szerint ezért is indokolt újragondolni az együttműködést az üdülőrégió horgászegyesületeivel, és – mivel a hallopás a Btk. szerint már bűncselekmény – a vízi rendészettel is új alapokra kell helyezni a kapcsolatokat. Becslések szerint az orvhalászok tavaly is több mint félmilliárd értékű halat emeltek ki a tóból.
A horgászturizmus felé forduló Balatoni Halászati Rt. idén kísérleti jelleggel Finnországból beszerzett kishajókba ülteti a horgászokat, és olyan akadókra szállítják őket, amelyek biztos süllőfogást ígérnek. Egyelőre Fonyódról és Keszthelyről futnak majd ki a finn hajók, igény szerint akár éjszaka is. Az üdülőkörzet éjszaka is nyitva tartó Mol-kútjainál is árusítanak területi horgászjegyet. Afféle balatoni kuriózumnak szánják a látványhalászat meghonosítását. Két halászbárkát alakíttatnának át több tíz millió forintért, hogy azokra a nagyüzemi halfogás fortélyai iránt érdeklődő turistákat csábítsanak.
Bánki Erik a jövő évi költségvetésről: A kormány céljai világosak - videó