Bíróságon a Balaton „leeresztése”

A jelek szerint hiába hegesztették le tavaly látványos ceremónia közepette a Sió-zsilip kapuját, és hiába bizonygatják hogy négy éve hozzá sem nyúlnak a „Balaton csapjához”, három észak-balatoni civil szervezet szerint titokban leeresztés történik a még mindig vízhiányos tóból. Egyes csoportok a veszprémi oldalról úgy látják: mesterségesen apasztja a Balatont a tógazda vízügyi igazgatóság, amiért bíróság előtt kell felelnie.

2004. 06. 23. 16:40
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Perbe fogta a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságot három észak-balatoni civil szervezet, a Védegylet Pálkövéért Közhasznú Egyesület, a Balatonfői Partalja Egyesület és a Kenesei Part- és Természetvédelmi Egyesület. A Székesfehérvári Városi Bírósághoz benyújtott keresetükben indítványozzák: a bíróság tiltsa el a Sió-zsilip működtetésétől és a tó jogi partvonalának használatától a vízügyi igazgatóságot. Az észak-balatoni civil szervezetek állítják: a Sió-csatorna zsilipjének megnyitásával a vízügyesek súlyos károkat okoznak a Balatonnak, az úgynevezett jogi partvonal közelmúltbeli kijelölésével pedig csonkítják a tavat, az ezáltal nyert területeket parcellázzák.
– Több mint négy éve zárva van a Sió-zsilip, azóta egy-két esetben csak azért került tóvíz a csatorna siófoki szakaszába, hogy ne legyen bűzös a csatorna üdülővárosi része – állította lapunknak Fejér Vilmos, a balatoni vízügyi kirendeltség vezetője. Kifejtette: a Balatonból kivett víz egyébként mindössze 1-2 milliméterrel apasztotta a tó vízszintjét, legutóbb pedig – hogy a még ennyi se hiányozzon a tóból – a zsiliptől 3200 méterre lévő kiliti gátnál duzzasztottunk vissza vizet a Sióba. Szeles időben a Sió-csatorna fölött közlekedő autókból úgy tűnhet, hogy „mozgó víz” van a csatornában, holott az valójában álló víz. – Ami pedig az úgynevezett jogi partvonallal kapcsolatos civil szervezeti felvetést illeti, arról tudni kell: a Balaton-törvény előírásai szerinti a partrehabilitációs tervet nem a vízügyi igazgatóság készítette, hanem a VÁTI.
– Az igazgatóság feladata a partszabályozási határvonal kijelölése volt. Ez néhol beljebb van a jelenlegi partvonalnál – ismerte el, rögtön hozzátette azonban: ez önmagában senkinek sem biztosít beavatkozási lehetőséget. Csupán azt rögzíti az önkormányzatok számára, hogy hol lehet feltöltés folytán parti sétányt vagy kikötőt létesíteni. Amelyekhez egyébként csaknem másfél tucatnyi szakhatósági engedély beszerzése szükségeltetik – folytatta a vízügyes vezető.
Fejér Vilmos megerősítette: a Balaton leeresztő zsilipjét csak akkor nyitják meg, ha a tó vízszintje eléri a 110 centimétert. – Erre ez évben biztosan nem kerül sor – szögezte le. Ami pedig a legfrissebb adatokat illeti: a hét elején a tó átlagos vízszintje 80 centiméter volt, 26 centivel magasabb, mint a múlt év hasonló időszakában.
A vízleeresztési per tárgyalását a Székesfehérvári Városi Bíróság szeptember 23-ra halasztotta, az illetékes vízügyi igazgatóságot pedig arra utasította, hogy egy írásos anyagban is fejtse ki szakmai álláspontját.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.