Nyugat-Európa főúri kastélyainak kerti tavait ékesítették korábban a bütykös hattyúk, mígnem a kisebb magyar tavak jómódú gazdáinak köszönhetően a múlt század közepe táján a hazai állóvizekben is megjelentek. A díszletmadárnak is nevezett bütykös hattyú időközben legnagyobb tavunkat is ellepte. Számuk a Balatonban ma több százra tehető – állítják a kérdéssel foglalkozó szakemberek.
A hattyú védett állat – figyelmeztettek a természetvédők, akik szerint riasztani szabad, sőt ajánlatos. – Az volna jó, ha a nagy testű madárban kialakulna az a képzet, hogy a strandokon nincs jó helye – mondta a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatója. Balogh László a hattyú társadalmi megítélésével kapcsolatban arra figyelmeztetett, hogy költési és fiókanevelési időszakban a hattyú a territórium és a fiókák védelmére kel, és az emberrel szemben is fenyegetően lép fel. A balatoniak olyan esetről is tudnak, hogy egy hattyúfiókák közelébe merészkedő kisfiúnak súlyos koponyasérülést okoztak a fiókái védelmére kelt anyaállat hatalmas csőrütései.
Időnként a hajókikötőkben is sok bosszúságot okoznak az állatok. A nagy hajók elől ugyan gyorsan elúsznak vagy felrepülnek, ám augusztusban már ürüléküktől bűzlenek a kikötők. A műanyag testű kishajók is ki vannak téve a hattyútámadásoknak, és gyakran a vitorlások útját is eltorlaszolják a madarak. Jelenlétük évek óta megosztja a turistákat is. Vannak, akik állítják: jól mutatnak a balatoni kikötőkben, mások likvidálnák őket. A környezetvédők a tömeges elszaporodásuk megakadályozása, illetve ritkításuk érdekében a fészkek légi úton történő felderítését, a tojások lakkozását és begyűjtését ajánlják.
origo.hu
Pedig Magyarral foglalkozni KELL!
