Július közepéig 66 charterjárat landolt a sármelléki repülőtéren, és összesen 6477 utas utazott tovább onnan a „zalai termálháromszög” egyik gyógyfürdőhelyére, Hévízre, Zalakarosra vagy Kehidakustányba. Tavaly Oroszország mellett négy nyugat-európai országból érkeztek turisták a nyugat-balatoni régióba. Idén a Lufthansa, a Swiss Airlines, a Deutsche British Airways, az Eurowings és a Cirrus Airlines járatain kívül a Danish Air Transport is szállít gyógyüdülésre vágyó utasokat Sármellékre.
Zóka István repülőtér-igazgató lapunknak elmondta: az utasok számát tekintve július közepéig némi lemaradást tapasztaltak a charterforgalomban. Június eleje óta Dániából is érkeznek gépek Sármellékre, ugyanakkor csalódást okozott számukra a korábban rendszeres orosz járatok elmaradása, nem kevésbé a német turisták gyógyüdülés iránti érdeklődésének visszaesése.
Az éjszakai gépek fogadására ez idő szerint technikailag még felkészületlen repülőtér üzemeltetői egyelőre óvatosan fogalmaznak a hárommillió eurós fejlesztéssel kecsegtető ír beruházásról, azt azonban nem titkolják a sármelléki és a zalavári önkormányzatnál, hogy a légikikötő fejlesztésére egy ír–magyar vegyesvállalat alakul. Halaszthatatlan ugyanis Sármelléken egy új utasforgalmi terminál kialakítása, s üzembe kell helyezni egy a gépek éjszakai fogadására is alkalmas navigációs rendszert is.
Ha valóra válnak a nyugat-balatoniak reményei, azaz fejlesztési pénzt hoz az ír befektetőcsoport, s a magyar kormány is beváltja a 300 millió forintról szóló ígéretét, akkor egy-két éven belül akár háromszorosára növekedhet a repülőtér gép- és utasforgalma – állítják az üzemeltetők.
Most a magyar tudományos élet megújítása ellen indított támadást a Soros-hálózat