Nem volt előzmény nélküli a Balatoni Szövetség 1904. augusztus 11-i megalakulása, hiszen már a XVIII. században több jeles, a Balatonnál élő vagy a tóhoz kötődő közéleti személyiség szorgalmazta a helyi összefogást. A veszprémiek a Balaton Egylet megalakítását javasolták, a déli partiak fürdőszövetséget akartak, ám végül is csak 1904 nyarára érlelődött markáns szerveződéssé a lokálpatriotizmus. E napon a siófoki Sió szálló mellett Somogy, Veszprém és Zala fő- és alispánjai, tiszti főorvosai, parlamenti képviselői, a fürdőbiztosi posztot is betöltő járási főszolgabírók és a fürdőtelepi képviselők jelenlétében kimondatott a Balatoni Szövetség megalakulása. A szövetség tisztségviselői tekintélyes fővárosi közhivatalnokok és felsőbb osztálybeliek voltak (1909 és 1933 között például gróf Batthyány Lajost választották tiszteletbeli elnöknek), tagságát pedig balatoni körorvosok, iskolaigazgatók, gyógyszerészek alkották. Az üdülőkörzet fő célkitűzését ekképpen határozták meg: „A Balaton partján lévő s a jövőben még alapítandó összes fürdőtelepek között testvéries kapcsolat létrehozása abból a célból, hogy külön helyi viszonyok szemmel tartásával a fürdőtelepek idegenforgalma emelkedhessék, s az egész balatoni partvidék virágzóvá fejlesztessék”.
Bóka István országgyűlési képviselő, a szervezet mai elnöke elmondta, hogy a második világháború utáni gazdasági, társadalmi és ideológiai változások négy évtizedre megbénították a Balatoni Szövetséget. Belügyminiszteri paranccsal feloszlatták, és ezzel, mint a szervezet lapja írta, elsöpörték az úttörők terveit, reményeit.
– Ha 1948-ban nem fogyott volna el a levegő a szövetség körül, akkor a Balaton idegenforgalma ma Ausztriáét is felülmúlná. Az elődeinknél is már többször felmerült az önálló balatoni régió gondolata, ám azt a korabeli bürokrácia rendre elutasította. A 78 települést összefogó Balatoni Szövetség most minden eddiginél határozottabban fogalmazza meg: jövőnket a tervezési-statisztikai régióvá válásunk alapozhatja meg – szögezte le Bóka István.
– A Balatoni Hajózási Rt. évtizedek óta pártoló tagja a szövetségnek, és már akkor is vele egyeztettük a fejlesztési céljainkat, amikor a tóparti önkormányzatok még nem voltak társtulajdonosai a balatoni hajózásnak. Ami pedig az önálló balatoni régió ideáját illeti, úgy látom: az emberek tudatában sokkal előbb jelenik meg a földrajzilag is körülhatárolható hovatartozás tudata, mint a közigazgatásban – fogalmazott Horváth Gyula, a hajóstársaság vezérigazgatója.
Almádi polgármestere, Pandúr Ferenc szerint az utóbbi években a kormány nem kezeli kellő súllyal a Balatont, az itt megtermelt bevételekből egyre kevesebb jut vissza, az önkormányzati források pedig végesek. – A tó egy sajátos, más régióktól eltérő környezetet alakított ki, amit csak az tapasztal meg, aki itt él. Az üdülőkörzetben élő és a Balaton gondjait-bajait naponta érzékelő országgyűlési képviselők azonosulnak az önálló régió gondolatával, a másutt élő honatyák viszont nem – fűzte hozzá Kenéz István, Balatonlelle polgármestere.
Szalóky Jenő, a gyenesdiási önkormányzat első embere úgy véli, hogy Európa turisztikai paradicsoma lehetnénk, ha a közhatalom nem odafentről szemlélné, hogy mi történik itt, és nem ott intéznék a Balaton dolgait.
– Úgy gondolom, most optimistábbak lehetünk a Balatoni Szövetség befolyását, akaratának érvényesülését illetően, Bóka István személyében ugyanis kitűnően felkészült elnöke van a szervezetnek – állítja Dobozy Dániel, a huszonegy civil szerveződést összefogó Balatoni Fürdőegyesületek Szövetségének elnöke. Szerinte visszafordíthatatlan az önálló balatoni régióért megindított folyamat.
– Vannak-e konfliktusai a szövetségnek a központi hatalommal? A viták abból fakadnak, hogy a Balatoni Szövetség a mindenkori kormányokkal szemben a sajátos önkormányzati érdekeket képviseli. Mi itt a Balatonnál azt akarjuk, hogy jól menjenek a dolgok, és azt szeretnénk, ha odafönn is ugyanezt akarnák – válaszolta Siófok polgármestere, Balázs Árpád.
– Az egykor Balatonakarattyán nyaraló Veres Péter mondása jut eszembe – mondja Simon Károly, a szövetség ügyvezető elnöke. – „Ezer éve ülünk e tó partján, és még most sem vagyunk gazdái ennek a földnek.” Meggyőződésem, hogy most, a magyar közigazgatás átalakulásának idején kell létrehozni a balatoni régiót.
Balaton-díj. Majbók Gábor, Balatonalmádi tiszteletbeli alpolgármestere és Pierangelo Manfredini, a Garda-tavi Önkormányzatok Szövetségének elnöke kapta az idei Balaton-díjat. A Balatoni Szövetség centenáriumi közgyűlésén átadott kitüntetések indoklásaként elhangzott: Majbók Gábor helytörténésznek elévülhetetlen érdemei vannak a Balatoni Szövetség és a Balatonalmádi Fürdőegyesület múltjának kutatásában, Pierangelo Manfredini pedig egyebek mellett a Garda–Balaton Társaság olasz elnökeként és egy, a múlt év őszén Olaszországban kiadott, a Balatont népszerűsítő könyvéért érdemelte ki a díjat.
