Nem működik a somogyi politikai lobbi, bezzeg a Pápához kötődő országgyűlési képviselők elérték, hogy NATO-pénzből fejlesszék az ottani katonai repteret – mondja felháborodottan Taszár polgármestere. Pataki Sándor szerint a falu egyetlen öröksége a több mint ötven éve létrehozott repülőtér, az egykori harci repülőezred laktanyai ingatlanjaira pedig egyebek közt azért jelentettek be tulajdonbavételi igényt, mert ott van a lakótelep összes közműközpontja. Ezért sem elfogadható számukra, hogy a 27 hektáros területen fekvő, dollármilliókért felújított laktanya épületei idegen kézbe kerüljenek.
– Ragaszkodunk a jussunkhoz, nem hagyjuk magunkat kiforgatni örökségünkből. Van itt olyan szellemi, szakmai kapacitás, amely garancia lehet arra, hogy jó gazdaként működtessük a település javára a még HM-kezelésben lévő állami vagyont – állítja a polgármester. Pataki Sándortól megtudtuk: az államháztartási törvény 109/K. paragrafusa 9. bekezdése alapján a katonai repülőtér egészére és a laktanya kerítésén belül lévő ingatlanokra is tulajdonbavételi igényt nyújtottak be. Oda költöztetnék az óvodát, az iskolát, a szociális otthont, kulturális- és sportcentrumot alakítanának ki – sorolta az önkormányzat terveit. Majd miután azt kérdeztem, hogy megbirkózna-e Taszár ezzel az irdatlanul nagy ingatlanvagyonnal, a következőket mondta: – Az önkormányzat elsősorban tulajdonosként szeretné élvezni a bázisból származó előnyöket. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ragaszkodik a létesítmény üzemeltetéséhez. Azt csak befektetőkre lehet bízni.
Taszár nem szeretne kiszolgáltatottá válni, nem akar olyan helyzetbe kerülni, hogy mások döntsenek sorsáról, jövőjéről. A képviselő-testületi üléseken és a civil fórumokon is gyakran emlegetik az önkormányzati autonómiára vonatkozó törvényi passzusokat, és arra figyelmeztetnek a lokálpatrióta polgárok: ha nem az önkormányzat kezébe kerül a bázis, akkor a falu elveszíti azt a jogát is, hogy beleszólhasson a Taszár jövőjét meghatározó eseményekbe. Ugyanezt vallják a megszüntetésre ítélt, egykori harci repülőezred katonái is. Ők egyébként abban reménykednek, hogy ha be is zár a katonai repülőtér, az ott épülő civil terminál jó néhány tapasztalt laktanyai és reptéri alkalmazottnak – jelesül légi irányítónak és műszakinak – ad munkát. Csakhogy a 600 millió forintért felépített civil terminál és a hozzá kapcsolódó parkoló egyelőre torzóként áll a légibázis keleti csücskében. Mint megírtuk, a reménybeli polgári repülés céljára épített objektum tulajdonjogán 45-45 százalékos arányban a kaposvári és a Somogy megyei, tíz százalékban a taszári önkormányzat osztozik.
Mivel a héthektáros területen fekvő polgári terminál Taszár közigazgatási területén van, a helyi képviselők korábban az egész terület tulajdonjogának igényléséről döntöttek. Ez utóbbi döntésüket a minap megváltoztatták, így a szóban forgó területből csupán azt az arányt igénylik, amely a polgári terminál beruházáshányadából megilleti a települést. Ugyanakkor a katonai repülőtér tulajdonlásával kapcsolatban Pataki Sándor arra emlékeztet, hogy arra nem csak Taszár nyújthat be igényt. A több mint félezer hektárnyi területen fekvő légikikötő földtulajdonjogán ugyanis három másik szomszédos településsel, Zimánnyal, Orcival és Kaposhomokkal kell osztoznia.
– Több tízmilliárdos katonai ingatlanvagyon, egy jól felszerelt, 550 hektáron elnyúló, két, 1500 méter hosszú és 75 méter széles kifutópályával rendelkező repülőtér és egy teljesen felújított laktanyai infrastruktúra a tét. Ez a reptér nem olyan, mint amilyeneket a hazánkban állomásozó orosz csapatok itt hagytak. Óriási bűn lenne ennek elherdálása, a légibázis feladását nemcsak a dél-dunántúli, hanem az egész nemzetgazdaság megsínylené – állítja Gyenesei István. Szerinte ostobaság volna elkótyavetyélni a taszári vagyont, és a repülőteret sem kellene bezárni. Úgy tudja: a legfelsőbb katonai szakmai és a politikai vezetés körében nincs egyetértés Taszár ügyében. Gyenesei váltig állítja: legalább annyi felsőbb katonai vezető érvel a taszári bázis megtartása mellett, mint amennyi a bezárását szorgalmazza.
Gyenesei István Kaposvárról Taszárra költöztetné a Boconádi Szabó József Logisztikai Ezredet, mert úgy véli, a külszolgálatos magyar katonai alakulatok ellátására hivatott ezred egy korszerű repülőtér mellett kaphatna ideális elhelyezést. Ám a taszári és a megyei önkormányzat közötti éles vitát nem is ez utóbbi váltotta ki, hanem az, hogy a Somogy Megyei Közgyűlés is tulajdonlási igényt nyújtott be a taszári bázisra és a laktanyára. – Szociális intézményt, kórházi részleget, állami gondozottak otthonát, kollégiumot, közgyűjteményeket lehetne kialakítani a laktanya ingatlanjainak felhasználásával, amelyek egytől egyig Somogy javát szolgálnák. Nem a megye közgyűléséét – amint azt a taszári önkormányzat gondolja –, hanem a megye 240 településéét.
– Miként gondolja az évi 280 millió forintos költségvetésből gazdálkodó taszári önkormányzat, hogy egymaga képes lenne működtetni a bázist, hiszen még annyi pénze sincs, hogy őriztesse a laktanyát meg a repülőteret. A megyei önkormányzat 18 milliárdos költségvetése viszont garancia lehet – állítja. Ám ő is úgy látja, hogy amíg nincs tulajdonos, addig nem érdemes a bázis jövőjéről tárgyalni. Szerinte az állam is tulajdonos maradhatna. – Ami pedig a megyei önkormányzat Taszárral kapcsolatos terveit illeti, nos szeretném megnyugtatni az aggodalmaskodókat, ha mi építünk ott vagy mi veszünk használatba ingatlant, nem rakunk alá kereket, hogy eltoljuk onnan. Az mindig Taszáré marad – fűzi hozzá.
Mint megtudtuk: a Somogy Megyei Közgyűlés továbbra is fenntartja azt a döntését, hogy sok tíz milliós sikerdíjat kap az, aki tőkeerős beruházót hajt fel a taszári tervek megvalósításához. Ez idő szerint három hazai és külföldi céggel folytatnak tárgyalást a megyei vezetők, ám konkrét ígéretet még egyiktől sem kaptak.
Kaposvár polgármestere továbbra is hajthatatlan Taszár ügyében. Szita Károly leszögezte: a megyeszékhely önkormányzata számára nem az a fő kérdés, hogy a taszári bázisból mi kerül a tulajdonába, hanem hogy Taszár a dél-dunántúli országrész civil logisztikai bázisa legyen. Ehhez az ott épülő polgári repülőtéri szektoron túl szükség van az M9-es gyorsforgalmi út továbbépítésére és a pécs–kaposvári M65-ös gyorsfogalmivá fejlesztésére. Így érhető majd el Taszárról is az M7-es autópálya.
– Természetesen szükség van a taszári katonai repülőtér további működtetésére is, hiszen – bízva a kormányzati ígéretek teljesítésében, és miniszterek biztatására alapozva – azért építünk oda polgári terminált, hogy megvalósuljon a repülőtér kettős, katonai-civil hasznosítása – érvelt Szita. – Kaposvárnak egy működő repülőtér az érdeke, és nem az, hogy Taszáron laktanyai ingatlanokhoz jusson – szögezte le. Majd arra emlékeztetett, hogy Lamperth Mónika belügyminiszter már csaknem egy hónapja ígéri, hogy tájékoztatja a somogyi illetékeseket a kormány Taszárral kapcsolatos állásfoglalásáról.
„Hibás döntés volna honvédelmi, logisztikai és vagyongazdálkodási szempontból is a taszári repülőtér feladása, katonai célú hasznosításának megszüntetése. Adottságai alapján pedig a repülőtér vegyes hasznosítása a dél-dunántúli térség gazdasági növekedése szempontjából meghatározó jelentőségű lehet…” – áll abban a levélben, amelyet május végén Medgyessy Péter miniszterelnökhöz juttatott el Kaposvár polgármestere. Úgy tűnik, hazánkban nemcsak a kis postákkal van baj, hanem a nagyokkal is, mert a május 28-án Kaposvárott keltezett levél csak június 25-én került a miniszterelnöki kabinetiroda helyettes államtitkárához.
A kabinetirodai válaszlevélben azt írja Apatini Kornélné, hogy felkérte Juhász Ferenc honvédelmi és Csillag István gazdasági és közlekedési minisztert: vizsgáltassák meg a taszári repülőtér kettős, katonai és polgári hasznosítású működtetésének lehetőségét.
Mindezek után gyanítható: a taszári bázis történelmét a továbbiakban is odafönn írják, és jövőjét is fentről tervezik. Miután a tengerentúli katonák június végén elhagyták a támaszpontot, a somogyiak számára látszólag csak a remények maradtak meg. No, meg a kifutópálya fényei. Merthogy az amerikai vendégek összecsomagolták és magukkal vitték a légibázis legfontosabb műszaki kellékeit, a hazai légierő emberei pedig a hírek szerint hamarosan rovancsolni fognak a reptéri toronyban. Jövő ősszel pedig bezár a bázis laktanyája, mert a honvédelmi tárca úgy döntött: nincs szükség a már évekkel ezelőtt tartalék repülőtérré lefokozott taszári légikikötőre.
origo.hu
Most a magyar tudományos élet megújítása ellen indított támadást a Soros-hálózat
