Kőröshegy korábbi képviselő-testülete hónapokon át „kötötte az ebet a karóhoz”: csak akkor járul hozzá az M7-es falutól délre épülő sztrádaszakasz, illetve a völgyhíd építési engedélyének kiadásához, ha kímélendő a község főutcáját, elkerülő utat építtet a Nemzeti Autópálya (NA) Rt. A pályaépítő – hogy ne húzódjék el a sztrádaépítés hatósági engedélyeztetése – hónapokon át folyó, heves vita után végül is rábólintott a kőröshegyiek kérésére, s vállalta: utat épít a völgyhídelemeket szállító tehergépjárművek számára.
A Pavlek Ferenc polgármester vezette korábbi képviselő-testület, mondhatnánk, győzelemként értékelte az elkerülő út megépítésére mondott NA Rt.-s igent, már csak azért is, mert a testület mindvégig azt tartotta: nem igaz, hogy a 74 milliárdos költséggel épülő sztrádaszakasz rekordnagyságú költségvetéséből nem futja arra az alig két kilométeres elkerülő útra, amely a korábbi építési tervekben szerepelt.
– Nincs már idő annak az útnak az építésével foglalkozni, amelyről korábban szó volt, A falu melletti, dimbes-dombos terepviszonyok sem teszik lehetővé, hogy olyan út épüljön, amelyen biztonságosan közlekedhetnek a hatalmas szállító járművek. Most arról tárgyalunk az illetékesekkel, hogy a híd tartóelemeit ne a falu főutcáján át, hanem Szárszó felől, egy, a völgyhíd alatt építendő elkerülő úton szállítsák a Kőröshegytől délre lévő betonüzemhez – mondta lapunknak a település polgármestere. Kiss Ferencné elismerte: ez esetben három-négy hónapon át kénytelenek lesznek több utca lakói is elviselni a völgyhíd alatt futó út forgalmi zaját és porát, ám mint kifejtette, az átmeneti kellemetlenséget – ígéretük szerint – kompenzálják a hídépítők. – Garanciát vállaltak arra, hogy használat után rendbe hozzák azokat az utakat, amelyek kárt szenvednek az építőanyag-fuvarozástól, ahhoz viszont ragaszkodunk, hogy a hídmérnökség telephelye a község közigazgatási területén legyen. Ez ugyanis iparűzésiadó-bevételt jelent számunkra, foglalkoztatási gondokat enyhít, fellendíti a helyi vállalkozásokat, növeli a vendéglők, az élelmiszerboltok és a magánszállások forgalmát – érvelt lapunknak Kiss Ferencné.
Kőröshegy polgármesterével egyetért Karabinszky Gyula, a szántódi önkormányzat első embere is, mert – reményei szerint – a Szántód közigazgatási területéhez tartozó, Kőröshegytől északra fekvő somosi falurészt is megkíméli az építőanyag-szállítás zajától és porától az új elgondolás szerinti út. Pavlek Ferenc, a falu volt polgármestere értetlenül áll az új fejlemények előtt. Nem érti ugyanis, hogy a mai községvezetés miért nincs tekintettel Kőröshegy érvényben lévő településrendezési tervére, s miért vették le a napirendről az el-kerülő utat.
A völgyhídépítés több közlekedési szigorítással is jár majd. Mint megtudtuk, Kőröshegy napokon belül 40 kilométeres sebességkorlátozást előíró táblákat kap a közutasoktól, a rendőrség pedig két traffipaxot állít fel a községben.
Vasbeton monstrum az erdőrengetegben. Alpesi típusú, rekordméretű völgyhíd épül Kőröshegytől délre. Az 1768 méter hoszszú, kétszer két sávos, 23,8 méter széles viaduktot 18 hídpillér tartja majd, a 17 nyílásos szerkezet legmagasabb pillére 80 méter magas lesz. A híd méreteiben és jellegében vetekszik majd alpesi társaival, s harmonikusan illeszkedik a somogyi dombok övezte környezethez – áll a gazdasági és közlekedési tárca sajtóanyagában. A vasbeton „felszerkezetű” híd – Csillag István egy korábbi jóslata szerint – építészeti nívódíjra tarthat majd igényt. A Balaton északi partján élő építészek jó része a völgyhíd látványterve ismeretében másként ítéli meg az észak-somogyi erdőrengetegbe „telepített” vasbeton monstrumot.
