Már a nyár elején elhangzott egy katasztrófavédelmi tanácskozáson, hogy az élet- és vagyonmentés érdekében nemcsak az üdülési szezonban, hanem tavasszal és ősszel is villognia kellene a balatoni és a Velencei-tavi viharjelző lámpáknak. A katasztrófavédelem azt szeretné, hogy a jövőben tizenkét hónapos szolgálatot vállaljanak a viharjelzők. Amint azt megírtuk, tavaly ősszel három horgász lett egy hirtelen érkezett balatoni vihar áldozata. Az ő tragédiájuk is arra sarkallja a döntéshozókat, hogy teremtsék meg az öt hónaposnál hosszabb viharjelzés feltételeit.
Bartha Imre, a siófoki viharjelző obszervatórium vezetője lapunknak elmondta, a meteorológusok készen állnak a meghosszabbított szolgálatra, és úgy tudjuk, a természeti veszélyhelyzet előrejelzésében évek óta jeleskedő Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Egyesület is vállalja a túlmunkát. A Balaton Fejlesztési Tanács idén négymillió forintot fordított a viharjelzők októberi és novemberi szolgálatához szükséges eszközök beszerzésére, a működési költségeket pedig várhatóan a rádiós segélyhívók vállalják.
Hogy jövőre mikor kezdődik és mikor fejeződik be a balatoni és a Velence-tavi viharjelzés – amely egy korábbi elgondolás szerint márciustól vagy áprilistól november végéig tartana –, az kizárólag a rendszer üzemeltetője, az Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóság költségvetésétől függ.
Most a magyar tudományos élet megújítása ellen indított támadást a Soros-hálózat