Ettől az évtől nem szerepelhet a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) költségvetésében a balatoni strandok medrének kotrására szánt támogatás, így idén az önkormányzatoknak saját forrásból kellene állniuk a fontos és költséges beavatkozások árát. A Pénzügyminisztérium ugyanis úgy határozott: a mederkotrás nem fejlesztés, hanem állagmegóvás, ezért nem szerepelhet a tétel a fejlesztési tanács büdzséjében. Minderről Sütő László, a tanács elnöke beszélt egy siófoki sajtóbeszélgetésen. Tőle megtudtuk: a BFT február végén azt kérte a kormánytól, hogy ha a tanács pénzéből nem támogatható a mederkotrás, akkor annak fedezetét a környezetvédelmi tárca költségvetésében kellene biztosítani, de erre még nem került sor. Emlékeztetett rá: tavaly az eliszaposodott partszakaszukat féltő önkormányzatok az igen nehezen összekuporgatott 25 százalékos önrész mellett a kotrási költségek 75 százalékára nyújthattak be pályázatot. A felhasználható 403 millió forintból 362,4 milliót oda is ítélt a BFT a pályázóknak. Idén viszont csak strandrendezésre és „strandképjavításra” pályázhatnak a vízparti települések, kimondottan mederkotrásra nem.
Bóka István fideszes országgyűlési képviselő, a tóparti önkormányzatokat összefogó Balatoni Szövetség elnöke szerint elfogadhatatlan a kotrás költségeivel kapcsolatos szabályozatlanság. – A problémára a kormánynak megoldást kell találnia. Remélem, a kabinet tagjai emlékeznek még a 2003 nyarán tartott balatoni kormányülésre, amely a kiemelt üdülőkörzet egyik legsürgetőbb feladataként éppen a mederkotrást jelölte meg – mondta lapunknak a politikus.
terjed a Szelektív gyűjtés. Siófokon a város üdülőövezetében 14, lakótelepein pedig 43 gyűjtőszigeten rakható le környezetbarát módon, szelektálva a kommunális hulladék, sőt: a Zöldfok Rt. most azt ígéri, hogy az év végére 91 gyűjtőszigete lesz a városnak. A tópart további tizenegy települése is bevezeti a szelektálást, Balatonvilágostól Hévízig 38 gyűjtőpontot alakítanak ki idén.
