Csak a bárányok hallgatnak…

Hogy mi az a polgári underground? Megtudhatják, ha elolvassák az Ufi címû közéleti havilapot. Az újság fõszerkesztõ-helyettese lapunk egykori munkatársa, Ablonczy Bálint, akit egy ideje a Hír Televízió Lapzárta címû mûsorában is rendszeresen láthatunk. Ablonczy Bálint bokros teendõi mellett „fõállású” egyetemista. Nemsokára azonban végez az Eötvös Loránd Tudományegyetem történelem-néprajz szakán, és tervei szerint a jövõben hivatásos újságíróként egyengeti majd az Ufi útját.

Lázár Fruzsina
2005. 04. 18. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Amikor öt évvel ezelõtt lapunk munkatársa lett, már „komoly” szakmai múlttal rendelkezett.
Annak idején a csepeli Jedlik Ányos Gimnázium iskolai lapjában jelentek meg az elsõ „zsengéim”, késõbb a református egyház hivatalos újságjánál a Reformátusok Lapjánál folytattam a szakmai tapasztalatszerzést. Az igazi „iskolát” aztán a Magyar Nemzet jelentette, ahol a szerkesztéstõl a korrektúrázásig rengeteg dolgot megtanulhattam a lapkészítésrõl. Akkor már a Fidelitas – a Fidesz ifjúsági mozgalmának – tagjaként az Ufi szerkesztésében is részt vettem.
Minek a rövidítése az Ufi?
Utolsó figyelmeztetés, ami a rosszindulatú találgatások ellenére semmiféle, a jövõben bekövetkezõ erõszakos eseményre nem utal. A pontos magyarázatot magam sem tudom, hiszen a lap nem ma született, a hetedik évében jár.
Hogyan „képzeljük el” a polgári undergroundot?
A polgári jelzõ az irányultságunkra, az értékrendünkre, az underground, – ami a címet némileg ironikussá teszi – a nyitottságra való törekvésünkre utal. Nem hiszünk a független újságírásban. Abban, hogy az embernek méltányosnak szempontot kell figyelembe vennie, abban igen.
Hogyan határozná meg az újság vezérelveit?
A véleményünket ki kell mondani, hiszen, mint ahogy azt a lap szlogenje is hirdeti, csak a bárányok hallgatnak. Irányultságunk a szabadelvû konzervatívtól a nemzeti konzervatívig terjed, és mindannyian valljuk, hogy a konzervativizmus alapja a tájékozottság kell, hogy legyen.
Mindenféle közéleti megnyilvánulás elõfeltétele a tájékozottság. Bár, ezt sokan nem tudják…
Egyebek között errõl is szól a lap. (Hogy például Szili Katalin önmagát tartja legalkalmasabbnak a köztársasági elnöki posztra…) A jelenlegi állapotokért elsõsorban a balliberális tábort tartjuk felelõsnek, ám ez nem zárja ki azt, hogy saját magunkon is számon kérjükazt, amit a másik oldaltól is elvárunk. A kritika akkor hiteles,
ha nem egyirányú.
Honnan szerzik az információikat?
Jól kiépült kapcsolatrendszerrel rendelkezünk mind a közigazgatásban, mind az üzleti életben. Ennek volt köszönhetõ például, hogy mi közöltük le elõször azt a dokumentumot, amely bizonyítékul szolgált arra, hogy Kiss Elemér cége állami megrendeléseknek tesz a Magyar Nemzet vitte tovább, egészen Kiss Elemér bukásáig. Biztos vagyok benne, hogy minden számunkban akad egy-két olyan információ, amelyet máshonnan nem tudhat meg a kedves olvasó.
Ami mostanában a parlamentben, újságok hasábjain politikai vita címén folyik, enyhe kifejezéssel is csak sárdobálásnak lehet nevezni. Mi a vélemény errõl egy fiataloknak szóló közéleti lap fõszerkesztõ-helyettesének?
Lehet, hogy rosszul hangzik, de alapvetõen nem tartom nagy bajnak, ha a vélemények keményen összecsapnak. Schröder kancellárt nemrég egy szociáldemokrata önkormányzati képviselõ pofon vágta. A francia szocialista párt fõtitkárát a saját szimpatizánsai dobálták meg hógolyóval. Mi, magyarok mániákusan félünk az ütközéstõl, pedig nem kellene. Szerintem a demokrácia errõl is szól. Amit – az Ufi szerkesztõivel együtt – nagyobb bajnak tartok, az a kisebbségi érzésbõl fakadó téveszmék sora. A magyar történelem számos olyan dicsõséges momentumot tartalmaz, amely teljes egészében vállalható. Éppen ezért felesleges önigazolásul mindenféle eredetmítoszokat kitalálni. Nem attól leszünk
Néhány hónapja Ablonczy Bálintot rendszeresen láthatjuk a Hír Televízió képernyõjén.
Február közepe óta szerepelek keddenként a Lapzárta címû mûsorban. Más – általában eltérõ politikai nézeteket valló – meghívott újságíró vendégekkel együtt az elmúlt apok eseményeirõl mondjuk el a véleményünket. Vitáztam már például Tóta W. Árpáddal, az Index fõmunkatársával, illetve Szakonyi Péterrel, a Magyar Hírlap újságírójával. Sokak meglepetésére korábban az ATV-ben vezetett reggeli mûsort. Pedig nincs ebben semmi ördöngösség. Az ATV szerkesztõi olvasták az Ufit, tisztában voltak a lap irányultságával, ennek ellenére úgy gondolták, náluk ennyi „belefér”. hogy vezessük a reggeli, beszélgetõs mûsorukat. Korrektek voltak, semmiféle rossz élményem nem fûzõdik az ATV-s idõszakhoz. Én fél évig dolgoztam náluk, Balogh Ákos Gergely most is a munkatársuk.
Nemsokára megszerzi a diplomáját. Tudja már, hogyan tovább? Az újságot, a televíziót, vagy esetleg a politikai pályát választja?
A Fidelitas tagjaként azt kellett eldöntenem, hogy az újságkészítés jelenti-e az „ugródeszkát” a politikába, vagy az ifjúsági mozgalomból vezet az út az újságíráshoz. Az utóbbit választottam. Egyre inkább úgy érzem, hogy az Ufit érdemes lenne egy, a mostaninál terjedelmesebb, politikai érzékenységû életmód-magazinná fejleszteni.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.