Hiánycikk a malac, ennek megfelelően magas az ára is: ma akár tizenötezer forintot is elkérnek egy jószágért. Zádori László, a Vágóállat és Hús Terméktanács (VHT) titkára szerint azért alakult ki ez a helyzet, mert a hazai sertéslétszám mélypontra süllyedt. A hatalmas mennyiségű és olcsó takarmány viszont az állomány növelésére ösztönzi a gazdákat.
– A feldolgozóüzemek hetente 5–12 ezer import holland sertést vágnak, hogy kapacitásaikat kihasználják és ne veszítsék el piacaikat – mondta Zádori, aki szerint a most elinduló állománygyarapítás hatása leghamarabb ez év végére, jövő év elejére lesz érzékelhető. A VHT titkára a hazai felvásárlási árakról elmondta: bár most visszaesés tapasztalható, május közepétől ismét növekedésre számíthatunk. Ekkortól a jelenlegi 250 forintos kilónkénti felvásárlási árak legalább 270 forintra emelkedhetnek.
– Nagyon sok mindentől függ, hogy meddig növekszik a magyar sertéslétszám. Annyi azonban bizonyos, hogy szervezettebb sertéstartásra volna szükség. Erősíteni kell a kistermelői összefogásokat, mert ez a szektor lehet a letéteményese a hazai állomány gyarapodásának – mondta Zádori László. A szakember úgy véli, a jelentős hazai gabonakészleteket nem lehet a végtelenségig tárolni, és ez a kényszerítő tényező a sertéslétszám emelésére ösztönzi a gazdálkodókat. Kérdésünkre, hogy ez a felfutás mennyiben gátolhatja meg az import élősertés és hús beáramlását, Zádori László azt válaszolta, hogy a hazai húsipar versenyképességének erősödése, – a jelenlegi tőkekoncentráció ebbe az irányba hat –, és a várható állománynövekedés lehetőséget teremt az import mérséklésre. Azonban teljes egészében kivédeni, illetve megszüntetni nem lehet sem a holland élő sertés, sem pedig a dán sertéshús behozatalát.
origo.hu
Kémbotrány: a szakértő szerint az akciót az ukrán titkosszolgálat politikai megrendelésre hajtotta végre
