Országszerte elterjedt a gyapjaslepke petéje

Míg tavaly szinte kizárólag Veszprém megye erdőit árasztották el a gyapjaslepke hernyói, ebben az évben országszerte már 280 ezer hektár területet fertőztek meg a peték. Az érintett erdők 35-40 százaléka – 105 ezer hektár – az idén is Veszprém megyére esik. A legsúlyosabb helyzet a Magas-Bakonyban alakult ki: Farkasgyepű és Kabhegy környékén biztos, hogy lombkorona nélkül marad 12 ezer hektár bükkös.

A hét végén tartott szépalmapusztai sajtóbeszélgetésen erdészeti és idegenforgalmi szakemberek figyelmeztettek a Balaton-felvidéket és a Magas-Bakonyt fenyegető gyapjaslepkeveszélyre. Az Állami Erdészeti Szolgálat veszprémi igazgatójától, Vaspöri Ferenctől egyebek mellett megtudtuk: eddig országszerte 280 ezer hektár erdő fertőződött meg. Míg tavaly szinte kizárólag Veszprém megye erdőterületeit árasztották el a hernyók, addig az idén már megjelentek Zalában, Somogyban, Fejér, Győr-Moson-Sopron és Pest megyében, sőt Borsodban, Szabolcsban és Nógrádban is. A fertőzött erdők 35-40 százaléka – 105 ezer hektár – ez évben is Veszprém megye területére esik. A legsúlyosabb helyzet a Magas-Bakonyban, kiváltképp Farkasgyepűnél és Kabhegynél alakult ki. A két település melletti 12 ezer hektár erdőben a kirándulók nem láthatnak majd olyan fát, amelyet ne rágott volna tarra a gyapjaslepke hernyója. De küzdeni kell a kártevő ellen a Keszthelyi-hegységben, Badacsonynál, Szigligetnél, Szentgyörgyhegynél és Almádinál is. Az üdülőkörzet többi településének környékén tavaly ősszel „összeomlott a fertőzés” – nyugtatta meg az újságírókat Vaspöri Ferenc. Megjegyezte: a védekezésre elkülönített állami támogatás teljes összege 450 millió forint, ebből 365 milliót fordítanak az állami és magánerdők helikopteres permetezésére, 85 milliót pedig a belterületek mentesítésére. A védekezés megkezdéséhez az erdészeti és a növényvédelmi szolgálatok Sopronból, a Nyugat-Magyarországi Egyetemről kapják majd a startjelet.
Somogyban 40 ezer hektár, jórészt dél-balatoni erdőt veszélyeztet a gyapjaslepke hernyója, a 60 millió forintos állami forrásból azonban csak ötezer hektáron kezdődhet meg a repülőgépes védekezés. A Somogy Megyei Állami Erdő- és Fagazdaság Rt. (Sefag) szakemberei szerint a gyapjaslepke-invázió miatt várható károk csak mérsékelhetők. Számolni kell ugyanis azzal, hogy a védekezés nélkül maradt területeken megmarad a lombkoronát pusztító rovar. Eddig 8-12 éves ciklusokban jelent meg a gyapjaslepke hazánkban, de olyan mérvű veszélyeztetést, mint a mostani, még nem tapasztaltak – nyilatkozta lapunknak Major László, a Sefag osztályvezetője. Szerinte nincs kizárva, hogy a csupán részleges és elhúzódó védekezés azzal jár majd, hogy a ciklikus megjelenés helyett a rovar véglegesen nálunk marad, és folyamatosan károsítja majd erdeinket és gyümölcsöseinket.