Ötmillió köbméter kavicsot termeltek ki az elmúlt húsz év során a Dráva magyar és horvát oldalán, s most egy horvátországi pályázati kiírás szerint a határfolyó újabb húsz helyszínén kezdődhet meg a kavics kitermelése. Ez ellen tiltakozik két hazai civil szervezet, a WWF Magyarország és a Dráva Szövetség abban a nyílt levélben, amelyet déli szomszédunk vízgazdálkodási miniszteréhez, Petar Cobankovichoz juttattak el, s amelynek másolatát megkapta Gyurcsány Ferenc, valamint a környezetvédelmi és vízügyi tárca vezetője, Persányi Miklós is.
A természetvédőket aggasztja a horvát fél mohósága. Attól tartanak, súlyos környezetvédelmi károkat okoz a Duna–Dráva Nemzeti Park élővilágában a határfolyó zátonyainak „átrendezéséhez” vezető kavicskitermelés. Azzal ugyanis tovább fogynak azok a kavicsszigetek, amelyeken a kis csér fészkel. Ez az apró madár hazánkban egyedül a Dráva zátonyain lel otthonra. Az újabb beavatkozás változásokat idéz elő a Dráva vízjárásában, tovább mélyül a folyó medre, és tovább száradnak a part menti települések. A Dráva Szövetség elnöke, Toldi Miklós szerint a horvát tervek szerint több mint kétmillió köbméter kavics kitermelése hatástanulmány elkészítését indokolja. A civilek figyelmeztetnek: az EU-csatlakozás előtt álló Horvátország képviselői egy múlt nyári tanácskozáson kijelentették: figyelembe veszik az unió környezetvédelmi előírásait. – A történtek nem ezt igazolják – állítják a magyarországi zöldek, akik többek közt az Európai Unió vízkeretirányelveinek betartására is figyelmeztetik déli szomszédunk vízgazdálkodási és környezetvédelmi hatóságát. Lapunk úgy tudja, a kavicskitermelést horvát részről legfőképpen a felgyorsult autópálya-építések indokolják. A WWF Magyarország igazgatójának, Márkus Ferencnek Persányi Miklós azt ígérte: a tárca nemzetközi főosztálya tájékoztatást kér a horvát féltől.
Újabb osztrák útzár lehetetleníti el a magyar ingázókat