Vészjelzés a part mellől, van elég víz a Balatonban

Az idén – elsődlegesen a sporthorgászok és a vízi sportok kedvelőinek biztonsága érdekében – egy hónappal korábban kezdődött a balatoni és a velencei-tavi viharjelzés, mint a múlt évben. Április elsejétől október végéig a Balatonnál 25, a Velencei-tónál két fénytorony felvillanásai figyelmeztetnek a vihar közeledtére. Úgynevezett fedővédelem is szavatolja majd a fürdőzők, a csónakázók és a vitorlázók biztonságát. A siófoki obszervatóriumból elrendelt vihar-előrejelzést is kiegészítik a rádiós segélyhívó-riasztások, és kilenc mobilkészülék is fényjeleket ad, ha erősen felhős az ég. Az Országos Meteorológiai Szolgálat elhamarkodott döntése visszavonásának eredményeként újra elfoglalhatták helyüket a siófoki obszervatórium széljegyzői, és bevetésre kész a vízi rendőrség húsz, valamint a balatoni civil mentők nyolc hajója is.

2005. 04. 07. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Körkörös védelem. Ez a kifejezés állítólag már megilleti a kontinens egyik legbiztonságosabb vízi katasztrófát megelőző és vészhelyzetkezelő rendszerét. Kiváltképp megnyugtató – mondják a balatoniak –, hogy válaszul a tó környéki önkormányzatok és turisztikai szervezetek heves tiltakozására, az Országos Meteorológiai Szolgálat megbízott elnöke visszavonta a szolgálat volt vezetőjének menesztéséről, a 70 éven át sikeresen működő Siófoki Viharjelző Obszervatórium megszüntetéséről és a balatoni viharjelzés Budapestre helyezéséről szóló, múlt ősszel hozott döntését.
A siófoki toronyban újra elfoglalta a helyét Bartha Imre, az ősszel nyugdíjba küldött, majd visszahívott obszervatóriumvezető és helyettese, Horváth Ákos. Ha tehát egy hét végi, balatoni kirándulásra készülődve tudni szeretnénk, milyen idő várható a tó körzetében, az emelt díjas 06-81/320-097-es hívószám tárcsázásával faggathatjuk az obszervatórium ügyeletesét. Ám talán ennél is fontosabb, hogy ismét tóközelből történik a riasztás. Azok kémlelik a toronyból a Balatont, akik már évtizedek óta ismerik az itteni mikroklimatikus viszonyokat, s tudják, mikor és miként kell kiszolgálni széljárási és egyéb fontos meteorológiai adatokkal a tavi hajóstársaságot, a vitorláskikötőket, a strandolókat vagy az évenkénti tóátúszás szervezőit.
A meteorológusok és az éghajlatkutatók egybehangzó prognózisa szerint várható, hogy a földgolyó globális felmelegedése következtében a balatoni üdülőkörzet időjárása is egyre szélsőségesebb lesz. Antal Emánuel miniszteri biztos, az Országos Meteorológiai Szolgálat megbízott elnöke a minap lapunknak úgy fogalmazott: nagyobb lesz a kilengés, a Balatonnál is gyakrabban kell számolni viharállapottal, többször válik indokolttá a vészvillogók bekapcsolása. – És persze oda kell figyelni az öreg balatoni halászok intelmére is. Ők ugyanis a Bakony fölött gyülekező felhőkből úgyszólván percnyi pontossággal meg tudják állapítani, hogy mikor csap le a vihar a tóra – fűzte hozzá Bartha Imre országos főmeteorológus.
A múlt év májusa és októbere között 8634 órán át kellett fenntartani a viharjelzést, és várhatóan az idén sem kíméli majd a szeszélyes időjárás a fénytornyok első fokú viharjelzésnél percenként hatvanszor, másodfokúnál kilencvenszer felvillanó izzóit. Állítólag sokba kerül a rendszert üzemeltető katasztrófavédelemnek a balatoni viharjelzés, mindazonáltal a rádiós segélyhívók elmondhatják, hogy ami a Balatonnál és a Velencei-tónál már bevált, azt a világ számos országában még csak most kezdik kiépíteni.
Bevetésre kész a balatoni vízi rendőrflotta is. Madarász Zoltán alezredes, a siófoki székhelyű vízi rendészet első embere többé-kevésbé elégedett a kapitányság hajóparkjával, ám nem titkolja: szükségük lenne még két-három speciális balatoni mentőhajóra. A Civil Mentők Balatoni Szakszolgálata háromszáz fős legénységének parancsnoka, Bagyó Sándor pedig arra vár, hogy mielőbb jelenjenek meg azok a pályázati kiírások, amelyektől a szolgálat fenntartásához szükséges anyagi támogatást remélik. A civil mentők tízfős búvárcsapata az idén már többször is megmártózott a Balatonban. A minap egy látványos gyakorlaton, Tihanynál merültek alá, hogy kiemeljenek a 9 Celsius-fokos tóból egy elsüllyedt vitorlást, és felszínre hozzák a hajó kapitányát. Utóbbit a szimulált akcióban egy próbababa helyettesítette. A búvárcsapat vezetője szerint felettébb körülményes a Balaton vizéből emberéletet és értéket menteni. Ugyanis jó idő esetén is csupán fél méter a látótávolság a víz alatt, viharban pedig a búvároknak szinte vakon kell dolgozniuk.



Zárva marad a Sió-csatorna. Négy száraz év után tavaly először fordult elő, hogy a csapadék mennyisége meghaladta a Balaton párolgási veszteségét. A 2003 őszén mért drámaian alacsony, 23 centiméteres vízálláshoz képest az idei év áprilisának első napjaiban mért 88 centi igencsak biztató. Európa legnagyobb édesvizű tava túlcsordulásától mindazonáltal nem kell tartani. Tény viszont, hogy a Balaton vízszintje most már az úgynevezett szabályozási tartományban van. Ha esős lesz a május és a június, akkor az üdülési főszezon kezdetére a vízszint elérheti a 90-100 centit. Vízeresztés azonban az idén sem várható. A vízügyesek szerint a Sió-csatorna vaskapuja ez évben is zárva marad.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.