Körkörös védelem. Ez a kifejezés állítólag már megilleti a kontinens egyik legbiztonságosabb vízi katasztrófát megelőző és vészhelyzetkezelő rendszerét. Kiváltképp megnyugtató – mondják a balatoniak –, hogy válaszul a tó környéki önkormányzatok és turisztikai szervezetek heves tiltakozására, az Országos Meteorológiai Szolgálat megbízott elnöke visszavonta a szolgálat volt vezetőjének menesztéséről, a 70 éven át sikeresen működő Siófoki Viharjelző Obszervatórium megszüntetéséről és a balatoni viharjelzés Budapestre helyezéséről szóló, múlt ősszel hozott döntését.
A siófoki toronyban újra elfoglalta a helyét Bartha Imre, az ősszel nyugdíjba küldött, majd visszahívott obszervatóriumvezető és helyettese, Horváth Ákos. Ha tehát egy hét végi, balatoni kirándulásra készülődve tudni szeretnénk, milyen idő várható a tó körzetében, az emelt díjas 06-81/320-097-es hívószám tárcsázásával faggathatjuk az obszervatórium ügyeletesét. Ám talán ennél is fontosabb, hogy ismét tóközelből történik a riasztás. Azok kémlelik a toronyból a Balatont, akik már évtizedek óta ismerik az itteni mikroklimatikus viszonyokat, s tudják, mikor és miként kell kiszolgálni széljárási és egyéb fontos meteorológiai adatokkal a tavi hajóstársaságot, a vitorláskikötőket, a strandolókat vagy az évenkénti tóátúszás szervezőit.
A meteorológusok és az éghajlatkutatók egybehangzó prognózisa szerint várható, hogy a földgolyó globális felmelegedése következtében a balatoni üdülőkörzet időjárása is egyre szélsőségesebb lesz. Antal Emánuel miniszteri biztos, az Országos Meteorológiai Szolgálat megbízott elnöke a minap lapunknak úgy fogalmazott: nagyobb lesz a kilengés, a Balatonnál is gyakrabban kell számolni viharállapottal, többször válik indokolttá a vészvillogók bekapcsolása. – És persze oda kell figyelni az öreg balatoni halászok intelmére is. Ők ugyanis a Bakony fölött gyülekező felhőkből úgyszólván percnyi pontossággal meg tudják állapítani, hogy mikor csap le a vihar a tóra – fűzte hozzá Bartha Imre országos főmeteorológus.
A múlt év májusa és októbere között 8634 órán át kellett fenntartani a viharjelzést, és várhatóan az idén sem kíméli majd a szeszélyes időjárás a fénytornyok első fokú viharjelzésnél percenként hatvanszor, másodfokúnál kilencvenszer felvillanó izzóit. Állítólag sokba kerül a rendszert üzemeltető katasztrófavédelemnek a balatoni viharjelzés, mindazonáltal a rádiós segélyhívók elmondhatják, hogy ami a Balatonnál és a Velencei-tónál már bevált, azt a világ számos országában még csak most kezdik kiépíteni.
Bevetésre kész a balatoni vízi rendőrflotta is. Madarász Zoltán alezredes, a siófoki székhelyű vízi rendészet első embere többé-kevésbé elégedett a kapitányság hajóparkjával, ám nem titkolja: szükségük lenne még két-három speciális balatoni mentőhajóra. A Civil Mentők Balatoni Szakszolgálata háromszáz fős legénységének parancsnoka, Bagyó Sándor pedig arra vár, hogy mielőbb jelenjenek meg azok a pályázati kiírások, amelyektől a szolgálat fenntartásához szükséges anyagi támogatást remélik. A civil mentők tízfős búvárcsapata az idén már többször is megmártózott a Balatonban. A minap egy látványos gyakorlaton, Tihanynál merültek alá, hogy kiemeljenek a 9 Celsius-fokos tóból egy elsüllyedt vitorlást, és felszínre hozzák a hajó kapitányát. Utóbbit a szimulált akcióban egy próbababa helyettesítette. A búvárcsapat vezetője szerint felettébb körülményes a Balaton vizéből emberéletet és értéket menteni. Ugyanis jó idő esetén is csupán fél méter a látótávolság a víz alatt, viharban pedig a búvároknak szinte vakon kell dolgozniuk.
Zárva marad a Sió-csatorna.
