Bár az elemzők tegnap egymással ellentétes véleményt alkottak, ez nem túlságosan érdekelte azokat a befektetőket, akik a magyar részvények vásárlására összpontosítottak.
Míg a CSFB nem ajánlja befektetésre a magyar tőkepiacot, addig a Bloomberg azt közölte, hogy több kelet-közép-európai ország elemzőinek körében készített felmérése szerint Lengyelország és Magyarország esetében is a gazdasági növekedés gyorsulására számítanak az idei év második felében. Csehországban viszont nem számítanak gyorsulásra. Magyarországi elemzők (öt pénzintézeti szakértő véleményét kérte ki a Bloomberg) arra számítanak, hogy az éves gazdasági növekedés üteme az év végére 3,5 százalékosra gyorsulhat az első negyedév 2,9 százalékos üteméről.
A CSFB a portfolio.hu információi szerint azt közölte, hogy továbbra sem optimista a kelet-közép-európai részvénypiac kapcsán. A befektetési bank tartja magát február közepén megfogalmazott figyelmeztetéséhez, szakemberei szerint még korai pozitívra fordulni a CE3 országok (Magyarország, Csehország, Lengyelország) kapcsán a kapcsolódó számos probléma miatt. Elemzésében a CSFB kiemeli, hogy dolláralapon számítva 6,3 százalékot esett a három ország piacikapitalizáció-súlyozású indexe a negatív vélemény megfogalmazása óta. Az indoklásban az szerepelt, hogy a térség vezető vállalatainak közkézhányada maroknyi alapkezelő kezében koncentrálódik. A befektetőiket érő rossz eurózónás hírek hatására kialakulhat egy negatív tőkeáramlási dinamika. A CSFB elemzői aggódnak, hogy 1997-hez hasonló negatív technikai folyamatok alakulnak ki.
Pesten a nyitást követve enyhén gyengült az index, majd egy hirtelen megugrást követve a 19 210 pont közelébe emelkedett. A növekedés az egész napot végigkísérte, a 19 ezer pont feletti szintet a BUX tartósan meg tudta tartani. Napi csúcsától – 19 319 ponttól – 8 ponttal viszszaesve, de még így is 315,97 ponttal előző szintje felett lépett a partvonalon túlra. A 16 milliárd forintos forgalom átlagosnak volt mondható, aminek legnagyobb részét a 6,3 milliárd forintos adásvételt lebonyolító OTP-re és az 5,8 milliárd forintnyi Molra kötötték. A banki papírok 2,65 százalékkal, az olajipariak 2,35 százalékkal drágultak. A Richter az elemzői várakozásoknak megfelelő, 32 ezer forintos szint közelébe emelkedett, a gyógyszergyártó részvényei 520 forinttal drágulva, 31 495 forinton zártak. Követte a Richtert az Egis is, amelynek papírjai 600 forinttal, 19 795 forintra ugrottak. Nem követték a trendet viszont a kis forgalmú részvények: a privatizáció előtt álló, de a jelenlegi hírnélküliség miatt gyengülő Antenna Hungária-papírok 40 forinttal lettek olcsóbbak. A gépipari szektorból a Rába ára nem változott, a Nabi öt forinttal gyengült.
A nemzetközi tőkepiacokon is emelkedést mutattak a részvénymutatók, történt ez annak ellenére, hogy az amerikai tőzsdék ünnepnap miatt nem nyitottak ki.
Nincs felelősségvállalás. A boszniai Energopetrol megvételére pályázó Mol–INA konzorcium nem vállal felelősséget az INA boszniai adótartozásáért – közölte az Oslobodjenje szarajevói napilapnak adott interjúban Michel-Marc Delcommune, a Mol-csoport stratégiai és üzletfejlesztési igazgatója. Delcommune emlékeztetett arra, hogy 1996–97 óta tart az INA és a kormány vitája az INA adótartozásáról, a Molnak pedig nincs köze hozzá. Ráadásul a kormány is megerősítette, hogy a vitát az Energopetrol feltőkésítési folyamatától külön kell kezelni. „Konzorcium vagyunk, amely versenyez a tenderen, s nem vállalunk felelősséget az adótartozásokért” – mondta.
Gulyás Gergely bepereli a 444-et