Az MSZOSZ nem bírál

Május elsején a munkáltatói jogsértések elleni fellépés, a munkavállalók kiszolgáltatottságának megszüntetése volt a szakszervezetek egyik fő jelmondata. Közismert, hogy a Gyurcsány Ferenc érdekeltségébe tartozó Motim Kádkő és a Motim Műkorund Kft.-nél a munkaügyi bíróság és a Legfelsőbb Bíróság ítélete, valamint az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség háromszori végrehajtási bírsága ellenére a törvényben rögzített 36 helyett heti 40 órában foglalkoztatnak egyes munkakörökben.

Lapunk megkereste az érdekvédőket, mi a véleményük az ügyről, és arról, hogy kívánnak-e tenni valamit. A MSZP kampányát 2002-ben és legutóbb is támogató, a szocialisták győzelmét melegen üdvözlő Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) elnöke nem kívánt állást foglalni a kérdésben. A közismert tények ellenére – magát az ügyet egyébként a Népszabadság írta meg először – Wittich Tamás arra hivatkozott, hogy nem ismeri a részleteket, ezért a konföderáció munkajogi szakértőjét ajánlotta maga helyett. Többszöri kérdésünkre Wittich mindössze annyit mondott, hogy a törvényességet mindenhol be kell tartani.
*
A Motim-társaságok egyelőre nem szerepelnek abban az úgynevezett fekete könyvben, amelyet a munkavállalók és a szakszervezetek jogait megsértő munkáltatókról vezet a Liga Szakszervezetek. Gaskó István ugyanakkor kijelentette: készek segíteni az ügyben. A szervezet elnöke azt ígérte, hogy a hivatalos ítéletek és végzések beszerzését, illetve áttanulmányozását követően készek listára tenni a kormányfőhöz köthető társaságokat is. Gaskó István szavai szerint Gyurcsány Ferenc helyében „odahatna” a cégeknek, hiszen így a miniszterelnök hitele romlik.
Borsik János arról tájékoztatott, hogy tagszervezetük, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete (VDSZ) az ügy kezdete, azaz évek óta tárgyal a cégvezetéssel. A VDSZ fordult a munkaügyi bírósághoz is – tette hozzá az Autonómok elnöke. Közlése szerint a tárgyalások jelenleg is folynak, egyes munkakörökben a VDSZ már elérte a törvényes munkaidő visszaállítását, egyesekben viszont még nem. Megjegyezve, hogy a jelenség sajnos az egész ágazatra jellemző, Borsik „rossz mintának” nevezte a Motimnál folyó gyakorlatot.
– Mit lehet várni a többi munkáltatótól, ha a kormányfő érdekeltségébe tartozó cégeknél is jogsértően foglalkoztatnak? – tette fel a kérdést Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke.
A társaságok korábban azzal indokolták álláspontjukat, hogy a csökkentett munkaidőre vonatkozó rendelet a hatvanas években született, amikor még egészségre ártalmas anyagokat használtak. Ma már ezekkel az anyagokkal nem dolgoznak, és új technológiákkal kiküszöbölték az egészségre káros munkafolyamatokat. Ismeretes: a kormány 2002-ben a munkavállalók kiszolgáltatottságának és a heti munkaidőnek a csökkentését ígérte. Nem sokkal miniszterelnökké válását követően Gyurcsány Ferenc bejelentette: nem időszerű a heti munkaidő 40-ről 38 órára való csökkentése.