A kormány nem akar fizetni

A Legfelsőbb Bíróság is kimondta, hogy az ügyeletben töltött idő teljes egészében munkaidőnek számít Magyarország EU-csatlakozása óta. A kormány továbbra sem tervezi azonban, hogy kifizeti az elmaradt összegeket, mondván, a bíróság nem mondta ki fizetési kötelezettségét.

A szolnoki Hetényi Géza-kórház traumatológiai osztályának 14 orvosa azért indított pert az intézmény ellen, mert a kórház egy 2000-ben hozott kormánydöntés értelmében az ügyeletnek csak egy részét ismerte el munkaidőnek, s ezután fizetett túlmunkadíjat. A felperesek egyebek mellett arra hivatkoztak, hogy az Európai Bíróság több esetben is kimondta: az ügyeletben töltött idő egésze munkaidőnek számít, így – Szántai Katalin jogi képviselő szerint – a magyar kórházban is ennek megfelelő szabályozást kellett volna alkalmazni.
A szolnokiak ügye azután került a Legfelsőbb Bíróságra, hogy a kórház felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a másodfokú, jogerős döntés kihirdetése után. Az ugyanis – megváltoztatva az elsőfokú döntést – az orvosoknak adott igazat. A legfelsőbb hazai bírói testület tegnap helybenhagyta a másodfokú közbenső ítéletet, amely kimondta, hogy hazánk európai uniós csatlakozásától, azaz 2004. május elsejétől az ügyelet teljes egészében munkaidőnek számít. Arról azonban még nincs döntés, hogy a szolnoki orvosoknak jár-e visszamenőleg pénz az ügyeleti munka után.
Szalai András, az egyik felperes baleseti sebész elmondta: nem a pénz motiválta őket a per elindításakor, noha ő kamatok nélkül legalább másfél millió forinttal kapott volna többet, ha az ügyeletet teljes egészében munkaidőnek tekintették volna, s eszerint fizették volna. – Eredetileg csak annyit szerettünk volna elérni, hogy a 8 órás rendes munkaidőt követő 12 órás ügyelet után ne kelljen azonnal ismét 8 órát dolgoznunk, hanem kapjunk egy pihenőnapot.
Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke a helyszínen a következő szavakkal kommentálta a döntést: „győztünk, győzött az igazság”. Végre eljutottunk oda, hogy Magyarországon sem vitatható tovább: az ügyeletben töltött időt munkaidőnek kell tekinteni és akként is kell finanszírozni. A döntés nemcsak egy folyamat lezárása, hanem egy újabb folyamat nyitánya – fogalmazott. Tovább küzdünk ugyanis azért, hogy az ítélet a gyakorlatban is megvalósuljon, s a dolgozók a megfelelő szabályozás szerint kapják díjazásukat. Korábban a kormány azt mondta, hogy erre csak járulékemeléssel volna lehetőség, hát most itt van a járulékemelés – tette hozzá.
A MOK tavaly megpróbálta felmérni, hogy mennyivel fizettek kevesebbet az orvosoknak és az egészségügyi szakdolgozóknak amiatt, hogy nem az uniós bíróság döntése szerint történt az elszámolás. A különbözetet Magyarország EU-csatlakozása és 2005 júniusának vége között körülbelül 40 milliárd forintra becsülték. Számos hasonló per van folyamatban országszerte. Ezek között akad olyan is, amelyben – igaz, még csak első fokon – összegszerűen is megítélte a bíróság az elmaradt ügyeleti díjat. Ha a döntés jogerőssé válik, a pénzt az intézménynek kellene kifizetnie, erre azonban a vezetők álláspontja szerint a jelenlegi finanszírozásból nincs lehetősége. Arra a kérdésre, hogy a kormány tervezi-e az elmaradt ügyeleti díjak kifizetését, Gál J. Zoltán, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára annyit mondott, az államnak egyelőre nincs fizetési kötelezettsége a perekből adódóan, így nem foglalkoztak ezzel a kérdéssel.