Olyannyira erős a bővítésellenes hangulat, hogy a rájuk vonatkozó új tagsági szabályoknak Törökország, Szerbia és Bosznia aligha tud majd eleget tenni. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy Románia és Bulgária nem csatlakozik a jövő év elején, de azt igen, hogy Zágráb is csalatkozhat csatlakozási reményében, a tőle megkívánt intézményi reformok nélkül.
A legnagyobb, mindenkit elsősorban foglalkoztató falat persze a nagyrészt Ázsiában fekvő, muzulmán vallású Törökország csatlakozása. Az EU külügyminiszterei a hét elején tartott brüsszeli találkozójukon úgy döntöttek, a 35 csatlakozási fejezetből nyolc területén felfüggesztik a tárgyalásokat Ankarával, mert a törökök nem hajlandók az unió Ciprussal kapcsolatos követeléseinek eleget tenni, vagyis kikötőit megnyitni annak hajói előtt.
Orbán Viktor, az Európai Néppárt alelnöke a néppárti csúcstalálkozó után elmondta, hogy szinte minden jelenlévő miniszterelnök és pártelnök hozzászólt Európa növekvő energiafüggőségének, vagyis az Oroszországtól való függőség kérdéséhez. Magyarország számára különösen aggasztó, mert tartósan magasak lesznek a gázárak, és bizonytalanná válik a földgázellátás. Orbán a lengyel–orosz kérdés megvitatásakor azt hangoztatta, hogy az uniónak az eddiginél sokkal inkább szolidárisnak kell lennie Lengyelországgal. A magyar kormánynak is egyértelműen ki kell állnia Varsó mellett – szorgalmazta.
A magyar belpolitikára térve lapunk arra a kérdésére, hogy a pártelnök hatalomváltás esetén a Gyurcsány-kormány elszámoltatását a jelenlegi igazságszolgáltatási gépezettel gondolná-e elérni, azt felelte: a magyar jogrendnek elég erősnek kellene lennie ahhoz, hogy a felelősséget egyértelműen megállapítsa. Hogy akkor az elszámoltatás miért nem tehető meg már ma, Orbán azt felelte: „Különböző okokból ez nem indulhatott meg.” A Fidesz kezdeményezett eljárásokat, de „a mai körülmények között” ezeket elgáncsolták, jelentette ki.
Teljesen máshogyan beszél nyilvánosan és a magánbeszélgetéseiben Magyar Péter a nyugdíjasokról