Bővítésellenes hangulat az uniós csúcson

Mintha az EU további bővítéséből nem kérők hangja egyre erősebben hallatszana az unióban. Az uniós országok vezetőinek tegnap kezdődött, kétnapos csúcstalálkozóján is csak a hivatalos optimizmus lelhető fel, de az már szinte biztosnak tűnik, hogy a nyugat-európai közvélemény bővítésellenes hangulata a kormányfőket is az újabb jelentkezők felvétele ellen hangolta.

2006. 12. 14. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Olyannyira erős a bővítésellenes hangulat, hogy a rájuk vonatkozó új tagsági szabályoknak Törökország, Szerbia és Bosznia aligha tud majd eleget tenni. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy Románia és Bulgária nem csatlakozik a jövő év elején, de azt igen, hogy Zágráb is csalatkozhat csatlakozási reményében, a tőle megkívánt intézményi reformok nélkül.
A legnagyobb, mindenkit elsősorban foglalkoztató falat persze a nagyrészt Ázsiában fekvő, muzulmán vallású Törökország csatlakozása. Az EU külügyminiszterei a hét elején tartott brüsszeli találkozójukon úgy döntöttek, a 35 csatlakozási fejezetből nyolc területén felfüggesztik a tárgyalásokat Ankarával, mert a törökök nem hajlandók az unió Ciprussal kapcsolatos követeléseinek eleget tenni, vagyis kikötőit megnyitni annak hajói előtt.
Orbán Viktor, az Európai Néppárt alelnöke a néppárti csúcstalálkozó után elmondta, hogy szinte minden jelenlévő miniszterelnök és pártelnök hozzászólt Európa növekvő energiafüggőségének, vagyis az Oroszországtól való függőség kérdéséhez. Magyarország számára különösen aggasztó, mert tartósan magasak lesznek a gázárak, és bizonytalanná válik a földgázellátás. Orbán a lengyel–orosz kérdés megvitatásakor azt hangoztatta, hogy az uniónak az eddiginél sokkal inkább szolidárisnak kell lennie Lengyelországgal. A magyar kormánynak is egyértelműen ki kell állnia Varsó mellett – szorgalmazta.
A magyar belpolitikára térve lapunk arra a kérdésére, hogy a pártelnök hatalomváltás esetén a Gyurcsány-kormány elszámoltatását a jelenlegi igazságszolgáltatási gépezettel gondolná-e elérni, azt felelte: a magyar jogrendnek elég erősnek kellene lennie ahhoz, hogy a felelősséget egyértelműen megállapítsa. Hogy akkor az elszámoltatás miért nem tehető meg már ma, Orbán azt felelte: „Különböző okokból ez nem indulhatott meg.” A Fidesz kezdeményezett eljárásokat, de „a mai körülmények között” ezeket elgáncsolták, jelentette ki.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.