Ameddig a régi struktúrák szabadon működnek, addig igazi demokráciáról nem lehet beszélni – szögezte le lapunknak Schöpflin György azon a konferencián, amelyet az Európai Unió néppárti képviselője, az Európai Parlament külügyi bizottságának és emberjogi albizottságának tagja rendezett a kommunista titkosrendőrség utóéletéről.
A számos nagynevű nyugati egyetem volt professzora lapunknak elmondta azt is, hogy a magyar titkosszolgálat a térségben működő társainál jóval inkább felkészült a rendszerváltásra.
Megkérdeztük a konferenciára meghívott, a nyugati világban a hírszerzés területén igazodási pontnak számító hetilap, a Strategic Intelligence Review főszerkesztőjét, Alex Standisht, aki elmondta: az utóbbi időkben a magyar hírszerzés rendkívüli mértékben megnövelte tevékenységét. E szolgálatoknak attól függően változik az elsőrendű munkája, hogy milyen kormány irányítja őket. Balliberális koalíciók esetében eredeti feladatukat elhanyagolva, annak teljesítésétől erőforrásokat elvonva a „belső ellenség” felé összpontosítják energiáikat. Azaz ahelyett, hogy hírszerzői és elhárítási munkát végeznének, a kormány politikai ellenfeleit célozzák meg. Standish kijelentette: ez pontosan arra bizonyíték, hogy Magyarországon egyértelmű a kapcsolat a történelmi titkosszolgálat és a politikai pártok között.
A konferencián felszólalt Marius Oprea, a romániai kommunista bűnöket vizsgáló intézet elnöke és Hankiss Ágnes szociálpszichológus is. Utóbbi lapunknak kifejtette, hogy 1989-ben a fennmaradt titkosszolgálati dokumentumokból egyértelműen kiderült: a rendszerváltásra felkészülő titkosszolgálatok nemcsak a pártpolitikai, politikai, kulturális életbe és a civil szférába nyomultak be, hanem – elsősorban – a médiába is.
Elszámolás. A bolgár parlament tegnap törvényben rendelkezett arról, hogy megnyitják az ország egykori kommunista titkosszolgálatának aktáit. (MTI)
origo.hu
Köcsögök, elküldtem őket a k.rva anyjukba, Dunába lökném az összeset - ez Magyar Péter véleménye a sajtóról
