Az Európai Bizottság (EB) tegnap az uniós országokról mérleget vont annak érdekében, hogy azok az értékelésben foglalt ajánlások figyelembevételével fellendíthessék gazdasági fejlődésüket, s több munkahelyet teremthessenek. Az elemzés a „lisszaboni” növekedési és foglalkoztatási stratégia előrehaladásáról szóló legfrissebb éves jelentés része. Ezt márciusban nyújtják be az európai vezetőknek az Európai Tanács tavaszi ülésén. A megvont mérleg bevezetőjében a jelentés megállapítja, hogy Magyarországon a foglalkoztatás aránya 57 százalék körül stagnál, ami jóval alacsonyabb az uniós célkitűzésnél. A 2004-ben 6 százalék körüli munkanélküliségi arány növekedett, s az idén várhatóan eléri a 7,5 százalékot.
Az elmúlt hat évben a fiskális fegyelem hiánya jelentősen rányomja a bélyegét a gazdaságra – állapítják meg az elemzés készítői. Az államháztartás hiánya a 2000-es három százalékról az idén a GDP mintegy 10,1 százalékára nő a megcélzott 6,2 százalék helyett.
Az Európai Bizottság által öszszeállított elemzés emlékeztet arra, hogy a bizottság idei éves előrehaladásról szóló jelentésében aggályosnak találta a fenntartható közkiadások, a hálózati iparágakban tapasztalható versenyhelyzet, az üzleti környezet, valamint az oktatás területét. A megvalósítás minden területen korlátozott. Szintén korlátozott előrelépés történt 2006 tavaszán az Európai Tanács ülésén tett kötelezettségek teljesítése terén. A 2005-ös nemzeti reformprogram eredeti deficitcsökkentési stratégiájának megvalósítása a 2006 nyaráig terjedő időszakig nem volt kielégítő.
A bizottság a kormánynak egyebek között azt ajánlja, hogy folytassa az államháztartási hiány és a bruttó adóssághányad hitelt érdemlő csökkenésének biztosításához szükséges intézkedések végrehajtását, fokozottan támaszkodva ennek során a kiadási oldalra. Erősítse az aktív munkaerő-piaci politikát, vezessen be további ösztönzőket, amelyek munkavállalásra és a munkaerőpiacon való maradásra ösztönöznek, valamint fejezze be az integrált foglalkoztatási és szociális szolgáltatási rendszer létrehozását, javítsa az oktatási és képzési rendszerekhez való hozzáférést, továbbá e rendszerek munkaerő-piaci igényekre való reagálási készségét.
Széteshet Magyar Péter pártja a baloldali politikus botrányos viselkedése miatt?