Zágráb az évtized végéig csatlakozhat

Kár lenne tagadni, hogy különös jelentősége az ügynek számunkra a határokon túl élő magyar közösségek tekintetében is van: közös hazát és közös házat tudunk építeni az Európai Unióban – nyilatkozott Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a kétnapos uniós csúcs után magyar újságíróknak a román és a bolgár csatlakozásról.

Gyurcsány Ferenc azt ajánlotta: a mában és a holnapban kell keresni a sebeket gyógyító „medicinát”, ami a bővítés. „Ami legalább ilyen fontos”, az az – folytatta a miniszterelnök –, hogy az unió a Nyugat-Balkán ügyében a korábbinál határozottabb politikát fogalmazott meg és azt, hogy az ottani országok helye az EU-ban van. Ebben – mondta a miniszterelnök – a magyar politika kezdeményező és eredményes volt, mint a mostani csúcson is, amikor kiállt a nyugat-balkáni kérdésnek a többi napirendi kérdésről való leválasztása mellett és a kérdés középpontba állítását szorgalmazta.
Horvátország csatlakozását illetően azt mondta, az EU-val osztoznak abban a reményben, hogy Zágráb még az évtized végéig csatlakozik az unióhoz. Budapest álláspontja az is, hogy az új országok csatlakozása elé ne gördítsenek újabb akadályokat. Még akkor sem, ha „az elmúlt években jó néhány nemzet polgárai” érezték, „életük bonyolultabbá válása” a bővítési folyamat eredménye, és ezért a bővítéssel szemben ma tartózkodóbb a hangulat, mint tíz évvel ezelőtt. Magyarország viszont következetesen Európa egységesítésének befejezése mellett áll – jelentette ki.
„Magyarország az egyetlen olyan tagállam” – folytatta a belügyi együttműködésre térve –, ahol a schengeni felkészülés olyan szintet ért el, ahol utólagos ellenőrzésre már nincs szükség, és 2007 végén „remélhetőleg” az unió is felkészült lesz, hogy a szárazföldi és tengeri határokon, majd 2008-ban a repülőtereken is alkalmazza e normákat. Hogy mindez mennyire reménykeltő, arra a következő mondatában a miniszterelnök maga jelezte, e téren „mély bizonytalanság érezhető”.
Lapunk azon kérdésére, hogy szerinte hivatalba lépése óta Magyarország gazdasági, morális és kulturális téren közelebb vagy távolabb került-e a régi tagállamok szintjéhez, Gyurcsány Ferenc azt felelte: „Minden ország saját útját járja”, és a „saját sorsa kovácsa”. Magyarország esetében is „a mérce nem kívül van, merthogy Európa sem rajta kívül van, hanem a mérce nemzeti érdek”, és ezt képviseli Magyarország, ami „egy kacskaringós, nehéz út”. Ami az átlagos európai jövedelmekhez való felzárkózást illeti, „azt lehet mondani”, Magyarország a régióban „a leggyorsabban” zárkózott fel. A kormányfő hasonlóan optimistán ítélte meg a felsőoktatási intézmények terén is a felzárkózás ütemét, amely – mint mondta – gyors volt. Vannak azonban árnyoldalak, mint a gazdasági egyensúly. Ugyanakkor minden kormány arra törekszik, hogy „ezeket az aspektusokat egyensúlyban” tartsa. Vagyis „összetett a kép”. Magyarország „ezekben a vitákban elfogadott, befolyásos”, „magának tiszteletet kivívott partner”. Magyarország azon lesz, hogy „a polgárai igényeit, álmait, vágyakozásait kielégítő életminőséget tudjon teremteni” – fejezte be válaszát.