Tovább csökken az Európai Unió jövő évi költségvetésében a mezőgazdasági kiadásokra fordított összegek aránya, s előtérbe kerül a gazdasági felzárkóztatást és a versenyképesség növelését célzó beruházások fejlesztése – derül ki az Európai Bizottság által szerdán jóváhagyott 2008-as uniós költségvetés sarokszámaiból. Agrárpolitikára jövőre az idei 49 százalék helyett 43,6 százalék jut majd, a szegényebb régiók felzárkóztatására, vidékfejlesztésre, oktatásra, képzésre és kutatás-fejlesztésre ugyanakkor a büdzsé 44,2 százalékát fordítják, vagyis első ízben szán az EU nagyobb összeget a felzárkóztatásra, mint az eddig mindig a legnagyobb tételnek számító közös agrárpolitika támogatására.
Dalia Grybauskaité, az unió litván költségvetési biztosa szerint a bizottság még nyáron benyújtja terveit az uniós kiadások szerkezetének hosszú távú átalakításáról, ami elsősorban az agrárkiadások további csökkentését jelentené, s 2009-ben felülvizsgálná a 2007– 2013-as időszakra vonatkozó költségvetést.
– Az 1980-as évek végén az egységes agrárpolitika kiadásai még az unió jogelődje forrásainak 80-85 százalékára rúgtak, azóta lehet tudni, hogy ez a folyamat fenntarthatatlan – fogalmazott lapunknak Csaba László, a Közép-európai Egyetem közgazdászprofesszora, aki szerint a termelők támogatása helyett az EU egyre inkább a vidékfejlesztést és a környezetvédelmi célokat helyezi előtérbe. Csaba úgy véli, a szerkezet lassú átalakítása kedvező irányba haladhat, mert a vidéki életformához kapcsolódó s a vidéki munkalehetőségek megteremtését eredményező pénzügypolitika olyan célokat támogathatna, mint az idegenforgalom, az oktatás, a tájvédelem és az informatikai infrastruktúra kiépítése.
Az unió bevételeinek túlnyomó része a tagállamok bruttó nemzeti össztermékük arányában történő befizetéseiből származik: a legnagyobb arányban Németország járul hozzá a közös kasszához, az egy főre eső befizetéseket tekintve pedig a hollandok.
origo.hu
Fideszesek kínzását és kivégzését vetette fel Magyar Péter rajongója
