Az SZDSZ gyorsítaná a piacnyitást

Az SZDSZ gyorsítaná a postai piacnyitást, így szembehelyezkedett az Európai Parlament többségi álláspontjával, miszerint az unióban 2010. december 31-ig számolnák fel a meglévő állami monopóliumokat e szolgáltatások területén. Ráadásul a döntés szerint az új tagállamok két év türelmi időt kapnának.

Az Európai Parlament (EP) 512 igen, 155 nem, 13 tartózkodó szavazattal elfogadta a postai liberalizációról szóló jogszabálytervezetet. Az EP tehát az Európai Bizottság által javasolt 2009. január 1-jei határnap helyett két évvel későbbi időpontig, 2010. december 31-ig számolná fel a meglévő állami monopóliumokat a postai szolgáltatások területén. Az új tagállamok, valamint Görögország és Málta két év türelmi időt kapnának a piacnyitásra. A jogszabály Európa-szerte több millió postai dolgozót érint. A parlament által elfogadott szöveg szerint „a megnövekedett verseny előmozdítja majd a postai ágazat és az alternatív távközlési módszerek integrációját, és lehetővé teszi, hogy az egyre igényesebb ügyfelek számára nyújtott szolgáltatások minősége javuljon”.
Az SZDSZ európai parlamenti delegációja nem támogatta a jogszabálytervezetet. Szent-Iványi István kijelentette: „Nem szolgálja Magyarország és a postai szolgáltatásokat igénybe vevő fogyasztók érdekeit, ha a Fidesz és az MSZP a szükséges reformok helyett a monopóliumok és privilégiumok minél további konzerválását helyezi Európa-politikájának középpontjába.” Az SZDSZ-es képviselő kijelentette, pártja kezdeményezni fogja, hogy a liberalizáció a lehető leghamarabb, azaz 2013-at megelőzően már megtörténjen.
Ebben az esetben is a postai dolgozók megtartása az elsődleges cél – mondta lapunknak Pecze Pál arról, hogy az Európa-szerte elhalasztott liberalizáció ellenére a Magyar Posta Zrt. továbbra is ezer kis posta vállalkozásba adását tervezi. A társaságnál működő legnagyobb érdekvédelmi tömörülés, a Postás Szakszervezet elnöke osztotta azt a véleményt, hogy a szolgáltatások minőségének rovására mehet, ha nem a jelenlegi dolgozók látják el a feladatokat. – Felvesszük a harcot – jelentette ki azzal kapcsolatban, hogy ha a társaság elképzelései megvalósulnak, úgy közel tízezer kiszervezett dolgozó kerül ki a kollektív szerződés alól, és olyan szerzett jogokat veszítenek el, mint a 13. havi fizetés, a munkába járás költségtérítése, munka-, védőruha, fizetett szabadság vagy betegállomány. Mivel a szakszervezet nem kapott sem írásos, sem szóbeli tájékoztatást, Pecze Pál nem tudott nyilatkozni arról, hogy elfogadják vagy elutasítják a társaság terveit.