(Brüsszel)
Július 10-én magyar indítványra született székhelyvitában nyilatkozik a luxemburgi bíróság. A bajai Cartesio Bt. változásbejegyzési kérelmet terjesztett elő a Bács-Kiskun Megyei Bíróságnál. Ebben a társaság azt közölte, hogy székhelyét Bajáról egy olasz városba helyezné át. A cégbíróság megtagadta a beadvány teljesítését. Arról tájékoztatta a társaságot, hogy a magyar jog szerint nem lehetséges a székhely külföldre helyezése. A vállalatnak előbb meg kell szűnnie Magyarországon, majd Olaszországban újjá kell alakulnia, csak így helyezheti át székhelyét. A Cartesio Bt. ezzel szemben úgy látja, uniós tagságunk lehetőséget ad arra, hogy a magyar cég áthelyezheti székhelyét egy másik EU-tagállamba, és ez nem érinti honosságát, továbbra is magyar cég marad. Mindezt – a társaság szerint – az Európai Közösség letelepedés szabadságára vonatkozó rendelkezései megerősítik.
Az ügy a Szegedi Ítélőtábla elé került, amely az előzetes döntéshozatali eljárás során azt a kérdést tette fel az Európai Bíróságnak, hogy összeegyeztethetetlen-e a közösségi joggal az a jogi gyakorlat, amely megakadályozza, hogy egy magyar társaság az Európai Unió másik tagállamába helyezze át székhelyét. Az ügyet – annak fontosságára tekintettel – az Európai Bíróságnál a nagytanács tárgyalja majd. A tárgyaláson döntés még nem születik, a főtanácsnok egy későbbi időpontban megteszi majd az ügy megoldására vonatkozó indítványát, majd ezt követően hozzák meg a bírák az ítéletüket.
Az ügy meglehetősen összetett. A Cartesio Bt. ugyanis úgy akarja áthelyezni Olaszországba székhelyét, hogy közben magyar törvények hatálya alá eső cég maradjon – magyarázta lapunknak Lehóczki Balázs, az Európai Közösségek Bíróságán a sajtó- és tájékoztatási osztály munkatársa. A probléma azonban az, hogy a magyar jog ezt nem teszi lehetővé. A cég viszont olyan érveket hozott fel, hogy sok esetben, amikor külföldi érdekeltségű, de Magyarországon működő társaságokról van szó, a tényleges döntéseket a mostani szabályozások szerint is külföldről hozzák meg a társaságok odakint tartózkodó menedzserei. Tehát a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban érintett cégeknél szinte mindennapos az, hogy a gyakorlatban a cégvezetők és a központi ügyintézés valódi székhelye külföldön van. A Cartesio Bt. álláspontja az, hogy az ő cégük uniós társaságnak tekinthető, nem magyarnak, és így szerintük a római szerződés lehetőséget ad arra, hogy bármelyik uniós tagállamba áthelyezzék székhelyüket. A cég ötlete nem légből kapott, ezt jelzi a Szegedi Ítélőtábla kérdése.
Hasonló ügyre már korábban is volt eset: 1988-ban, az Európai Bíróság az úgynevezett Daily Mail-ügyben foglalkozott a határokon átnyúló székhelyáthelyezés problematikájával – mondta Lehóczki Balázs. A bíróság akkor azt mondta ki, hogy a közösségi jog akkori fejlettségi szintje nem tette lehetővé a cégáthelyezést más közösségi tagállamba. Csakhogy azóta eltelt majd húsz év, és a bíróság most megvizsgálja, hogy a mostani fejlettségi szinten erre van-e lehetőség.
Egy név nélkül nyilatkozó brüsszeli szakértő az esetleges tömeges cégáttelepüléssel kapcsolatos kérdésünkre lapunknak azt nyilatkozta, hogy „az nyilván megmozgatná az adószakértők fantáziáját”, de, tette hozzá, meg kell várni a döntést.
origo.hu
Újabb részletek derültek ki a debreceni halálos munkahelyi balesetről
