(Brüsszel)
Február első felében próbált lapunk először annak utánajárni, mennyiben támaszthatók alá azok a keringő hírek, amelyek szerint a Gyurcsány-kormány nem akarja felhasználni a vasútépítésre rendelkezésére álló uniós alapokat. Az első, telefonos beszélgetést követően mintegy másfél órás, szalagra vett beszélgetés zajlott le az unió egyik rendkívül tapasztalt, nyugdíjazás előtt álló szakértő tisztségviselőjével, aki teljes mértékben megerősítette a hírt. Elmondta, hogy az unió olyan válaszokat kap Budapestről, amely szerint a parlament döntése értelmében először autópályákat kell építeni, valamint – ezt a választ a minisztériumok adják – hogy Magyarország igen rossz anyagi helyzetében nem tudja megengedni magának a vasútépítést, így az uniós támogatás igénybevételét.
A tisztségviselő elmondta: a 2007–2013-as időszakra igen nagy összeg áll rendelkezésre vasútépítési célokra. Az unió szeretné is, hogy a magyar kormány építsen vasutat, és fejlessze vasúthálózatát, nem utolsósorban Magyarország földrajzi fekvése miatt. A beszélgetésből az is kiderült, hogy noha a vasútépítésre és az útépítésre szánt uniós alapoknak a „gyakorlatban” nincs közük egymáshoz, politikailag azonban mégis kapcsolatban állnak. Mivel a támogatásokat a magyar kormány nem akarja igénybe venni, ezért igen nagy annak a veszélye, hogy ezen alapokra más tagország vagy tagországok csapnak le.
A fenti állításokat rögzítő beszélgetés február 20-án volt. A tisztségviselő akkor háttér-információként elmondta azt is, hogy a magyar kormány milyen nyomást gyakorol többek között a vasútfejlesztési programmal kapcsolatban álló, a nyilatkozó által megnevezett egyetemre és bizonyos tanárokra.
A február 20-i beszélgetés azzal fejeződött be, hogy egy hét múlva folytatódik, de akkor már egy magas rangú uniós tisztségviselő, a régió vezérigazgatóságának illetékese társaságában, aki további adatokkal szolgál.
A randevú színhelyén azonban kiderült, hogy az újonnan ajánlott tisztségviselő „hirtelen” megbetegedett, így a beszélgetés „elnapolódik”. Ezt követően lapunk mintegy negyven alkalommal kérdezett rá az eredetileg választ adó tisztségviselőnél a folytatásra, valamint arra, mikor foglalható össze írásban az, amit mondott. A válasz változatlanul az volt, még mindig nem sikerült elérni a régió vezérigazgatóságának tisztségviselőjét, fűszerezve olyan magyarázatokkal, mint „aki információt akar az Európai Bizottság szerveitől, annak nagy türelemre van szüksége”.
Június 26-án lapunk végül telefonon felkereste Michele Cerconét, a francia Jacques Barrot uniós bizottsági alelnök, közlekedésért felelős biztos szóvivőjét. A történetet hallva a szóvivő elmondta, hogy az adott egységnél dolgozó tisztségviselőnek a nevével nem is lett volna szabad nyilatkoznia, ami feltűnő tájékozatlanságra utal olyan tisztségviselőtől, aki karrierje nagy részét az unióban töltötte. Cercone úr ugyanakkor elmondta, hogy a tisztségviselő névtelenül idézhető. Arra a kérdésre, hogy azóta viszont eltelt néhány hónap, és beszámolna-e arról, van-e újabb fejlemény az uniós vasútépítési pénzek és a budapesti kormány furcsa viszonyában, a szóvivő igennel válaszolt azzal, hogy a kérdést írásban szeretné megkapni. Hozzátette: szakértőkkel kell konzultálnia, és a kérdés megválaszolásához „egy kis időre lesz szükség”.
A szóvivő a telefont követő percekben megkapta a kért szöveget. A kétmondatos kérdés azt tudakolta, igaz-e, hogy a magyar kormány nem mutat érdeklődést a rendelkezésére álló vasútépítési alapok felhasználására, továbbá fennáll-e a rendelkezésre álló vasútfejlesztési alapok elvesztésének veszélye.
Július 3-án lapunk azt kérdezte a szóvivőtől, hogy még hány napot kell várni a hivatalos válaszra. Mint kiderült, a szóvivő azt már megkapta, és gyors továbbítását ígérte.
Az Európai Unió július 4-én délután küldött, kissé nehezen kibogozható hivatalos válasza ez volt: „A bizottság nagyon szeretné elősegíteni az olyan, környezetbarát közlekedési és szállítási módok fejlesztését, mint a vasutak és a vízi utak. Ugyanakkor természetesen nem ellenzi a közúti közlekedési és szállítási infrastruktúra fejlesztését, amikor azzal segít optimalizálni ennek az üzemmódnak a hatékonyságát, magában véve és egyéb módozatokkal kombinálva. A bizottság kiegyensúlyozottan közelíti meg a beruházási döntéseket, és elismeri, hogy az új tagállamokban az utakkal kapcsolatos infrastruktúra gyakran hiányos; annak korszerűsítésre és fejlesztésére van szükség. Megfelelően figyelembe veszi minden olyan módozat alkalmazásainak támogatását, amely hozzájárul a bizottság közlekedési, szállítási, fenntarthatósági és kohéziós politikai célkitűzéseinek végrehajtásához.”
A fentiek kommentárjaként megjegyezhető: a jelek szerint a hidegháborús idők gazdasági integrációs szervezete, a moszkvai KGST – legalábbis nyelvezetében és átláthatatlanságában – tovább él. Valószínűsíthető, hogy a magyar közvéleményt – amely az uniós felmérések szerint a tagállamok közül a legszkeptikusabb az EU-t illetően – az ilyen válaszok nem fogják meggyőzni arról, hogy borúlátó véleménye minden alapot nélkülöz.
origo.hu
Újabb részletek derültek ki a debreceni halálos munkahelyi balesetről
