Miután hétfőn késő délután kaptuk meg az anyagot, részletekbe menő vitára nem volt lehetőség – mondta lapunknak Varga Ferenc, a Magyar Kórházszövetség elnöke. Hozzátette: tájékoztattuk az Egészségügyi Minisztérium képviselőit, hogy ehhez több időre lett volna szükségünk, s abban maradtunk, hogy jövő hét elejére rendkívüli ülést hívunk össze, kialakítjuk álláspontunkat és azt eljuttatjuk a tárcához. Emlékeztetett arra, hogy szervezetük az egybiztosítós rendszer mellett érvelt, de miután a döntéshozók másként határoztak, remélik, hogy az új keretek között megfelelő feltételek mellett működhetnek majd a fekvőbeteg-ellátó intézmények. Varga Imre, a járóbeteg-szakrendelőket képviselő Medicina 2000 elnevezésű szervezet vezetője is azt mondta: nem tudták kivesézni az anyagot, inkább csak beszélgettek tegnap a minisztériumban.
Hasonlóan nyilatkozott Ari Lajos, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének elnöke is, aki azt is hangsúlyozta, hogy a politika meghatározta az új rendszer fontosabb elemeit, „sarokpontjait”, amelyeken nem lehet változtatni. A szakmai szervezeteknek egyébként nem lesz sok idejük elmondani véleményüket, hiszen alig több mint egy hét múlva már a kormány tárgyalna a tervezetről.
A más országokban működő több-biztosítós modellhez képest is rendkívüli szabadságot kapnának a magánbefektetők az új magyarországi egészségbiztosítási rendszerben. A betegek jogosítványai, választási lehetőségei pedig csökkennének – vont mérleget az egészségbiztosítási rendszer átalakításának részletes koncepciója láttán Sinkó Eszter, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának szakértője. Elsősorban a szabad orvos- és intézményválasztás joga csorbulhat. Eddig ugyanis bárki szabadon választhatott a kórházak között, csak annyit kellett előre egyeztetnie, hogy az intézmény fogadja őt. A jövőben azonban csak abba a kórházba mehetnének a páciensek, amelyikkel biztosítójuknak szerződése van. Ez nagy veszteség, amit nem kompenzál az sem, hogy szabadon választhatunk az egészségpénztárak között – szögezte le Sinkó Eszter. Hozzátette: hiába hangoztatták a döntéshozók, hogy az egész ország területén mindenki számára azonos színvonalú ellátást kell garantálni, az új rendszer a jelenlegi egyenlőtlenségeket tovább élesítené. A pénztárak ugyanis lehetőséget kapnának arra, hogy eltérő összeget fizessenek ugyanazért a beavatkozásért. Az eltérés akár húsz százalék is lehet, így arra kell számítani, hogy a betegellátás színvonala nagyban függ majd attól, hogy az adott biztosító mennyit fizet azért a kezelésért. Sinkó Eszter azzal folytatta a példák sorát, hogy az egészségpénztárak maguk dönthetnének arról is, hogy egy-egy betegségnél melyik kezelési módszert finanszírozzák. Szabad kezet kapnának továbbá abban is, hogy milyen költségcsökkentő eszközöket alkalmaznak. Félő az is, hogy csökkentik a biztosítás fejében járó szolgáltatások körét, amire az nyújt lehetőséget, hogy ez az úgynevezett ellátási csomag most sincs pontosan meghatározva.
Mint ismert: az Egészségügyi Minisztérium hétfőn hozta nyilvánosságra a biztosítási rendszer átalakítására vonatkozó részletes koncepcióját. Mikola István (Fidesz), pedig azt mondta: a nyereségérdekelt magánbiztosítók a vártnál messze nagyobb hatásköröket kaptak, gyakorlatilag ők döntik majd el, hogy mit, mennyiért és hol kaphat a beteg. Erre a szaktárca úgy reagált: a Fidesznek egyetlen rövid lemeze van az egészségügyi reformról, és ezt a lemezt teszik fel újra és újra. A lemez slágerei: titkos megállapodás, garantált haszon, teljes piaci rendszer, járulékemelés, államosítás. Ezeket a kijelentéseket demagógnak és butának tartják, s mint azt sulykolják, az új rendszer jobb ellátást hoz majd a betegeknek.
Magyar Péter mellébeszélt, nem válaszolt arra a kérdésre, ki a Soros-ügynök