Nem csoda, hogy olyan lassan épülnek a fővárost bevezető és elkerülő autópályák, hiszen hihetetlenül sok, gyakran egymásnak is ellentmondó műszaki, környezetvédelmi és jogi feltételnek kell megfelelniük, emellett a tervezőnek és a beruházónak érdekek és ellenérdekek hálózatán kell átverekedniük magukat. Az M6-os bevezető szakasza azonban határidőre megvalósul – mondta lapunknak Marokházi István, a Vegyépszer Zrt. út- és közműépítési igazgatója. Az M0-s paradoxonának tartja, hogy mindenki nagyon szeretné az elkészültét, de mindenki a másik, a szomszéd településrész területén szeretné vezetni.
A szakember szerint a forgalom igényeit úgy kell kiszolgálni, hogy közben ne veszélyeztesse sem a lakónegyedeket, sem a zöld területeket. Ebből következik, hogy a megvalósult beruházások mindig kompromisszum eredményeként születnek meg. Ahhoz, hogy gyorsítsuk az építést, minden résztvevő számára nagyobb rugalmasságra lenne szükség – hangsúlyozta az igazgató. Az idő ugyanis rendkívül fontos tényező a közlekedési infrastruktúra fejlesztésben, hiszen egyre növekvő közlekedési igényekkel kell lépést tartani. A nálunk gazdagabb, fejlettebb infrastruktúrával rendelkező országokban van idő a lakóközösségekkel, civil szervezetekkel való akár többéves egyeztetésre is, mert az úthálózat évtizedekkel korábban kiépült. Ezzel szemben Budapesten mindaddig a Hungária körúton dübörög a kamionforgalom, amíg nincs elkerülőautópálya-összeköttetés az M7–M5–M3 között. Ezért is jó lenne gyorsabb tempóban megvalósítani a beruházásokat.
Mindezek fényében érthető, hogy az M6-os autópályának az M0-s és az érdi tető közti, 8,5 kilométeres szakaszának építése alapvetően más kihívások elé állította az építő Vegyépszert, mint a szokásos, városokat elkerülő sztráda. Ez a 47 milliárd forintos beruházás minden szempontból városi autópálya. Az első pillantásra rövid szakaszon nagyon sok a műtárgy. Többek között itt épül Magyarország első háromszintű csomópontja az M0-s és az M6-os találkozásánál. Az autópálya legtöbb szakasza elkészült vagy a készhez közeli állapotban van, azonban az augusztusi átadásig megfeszített munkára van szükség – mondta Marokházi István. Ezek közé tartozik az érdi tetőhöz vezető útszakasz és maga a csomópont, amelynek készültségi szintje mintegy 60 százalékos. Emellett meg kell építeni még két hidat, ezek közül az egyik keresztező közúti híd, míg a másik magát az autópályát hordozza.
A sztrádaépítkezés jogi szabályozása jó irányban változott az elmúlt években: az autópálya-törvény lehetővé teszi, hogy az engedélyezett nyomvonalon – vagyis annak 60–100 méter széles sávjában – kisajátíthassák az ingatlanokat. A tulajdonosokkal folytatott jogviták ugyanis nem odázzák el az építést. Más a helyzet a közműkiváltásokkal; a földben lévő csővezetékek, kábelek lefektetéséhez, villanyoszlop állításához a tulajdonos hozzájárulása szükséges. Emiatt minden érintetett telektulajdonossal meg kell egyezni. Mivel a városi autópálya által érintett területen sokkal több mind a tulajdonos, mind a közművek fajtája, ez rendkívüli módon lassítja a beruházást. Példaként említette Marokházi István, hogy az M6-ossal párhuzamosan halad a Százhalombatta és a kelenföldi fűtőmű közötti összeköttetés. Ez nem pusztán egy vezeték, hanem a szakzsargonban „közműcsordának” nevezett, tucatnyi párhuzamos vezeték együttese, amely olajat, benzint, gázt, esetleg pakurát szállít a föld alatt. Ez a rendszer többször is keresztezte az M6-ost, nem csoda, hogy a beruházás teljes árának 30-35 százalékát teszi ki a közműkiváltás költsége. Ezenkívül a különböző közművek – gáz-, víz- és villanyvezetékek, valamint kommunális csatornák – is 150-200 méterenként keresztezték a szakaszt, így összesen 106 kilométer hosszúságú közművet kellett kiváltani. Csak tavaly októberre végeztek a munka túlnyomó részével, és ezután lehetett megkezdeni magát az útépítést.
Szintén az építkezés sajátosságai közé tartozik, hogy jelentős területeket kellett kisajátítani. A kisajátítás, vagyis a szükséges területek megszerzése olyan tulajdonosoktól, akik önszántukból nem kívánják eladni ingatlanjukat, bonyolult jogi procedúrákat tesz szükségessé. Tetézte a nehézségeket a telkek tulajdonjogának rendezetlensége. A tulajdoni lapokon több esetben nem a jelenlegi tulajdonos neve szerepelt, mert elmaradt a tulajdonjog átvezetése az illetékes földhivatalban. Nem könynyíti meg a kivitelezők munkáját az sem, hogy mintegy 30 műtárgy, vagyis alul- és felüljáró, vasúti és közúti híd, csomópont építését kell elvégezniük. Mindez gyakorlatilag azt jelenti, hogy szinte minden méteren akad le- és felhajtóág, vagy valamilyen kommunálisvezeték-keresztezés. Az autópálya mellett mintegy 22 kilométernyi hoszszúságú önkormányzati, illetve szervizútrendszer épül.
Napi balfék: Itt van Magyar Péter üzenete a nézőknek!