Tíz kilométeren harminc műtárgy épül

Bár sok volt az akadály – rengeteg közműkiváltás, kisajátítási nehézség, valamint egy veszélyes anyaggal szennyezett településrész teljes talajcseréje –, a kivitelező Vegyépszer Zrt. az érvényben lévő szerződésben vállalt határidőre elkészül az M6-os autópályának az M0-s és az érdi tető közötti szakaszának építésével.

2008. 02. 27. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nem csoda, hogy olyan lassan épülnek a fővárost bevezető és elkerülő autópályák, hiszen hihetetlenül sok, gyakran egymásnak is ellentmondó műszaki, környezetvédelmi és jogi feltételnek kell megfelelniük, emellett a tervezőnek és a beruházónak érdekek és ellenérdekek hálózatán kell átverekedniük magukat. Az M6-os bevezető szakasza azonban határidőre megvalósul – mondta lapunknak Marokházi István, a Vegyépszer Zrt. út- és közműépítési igazgatója. Az M0-s paradoxonának tartja, hogy mindenki nagyon szeretné az elkészültét, de mindenki a másik, a szomszéd településrész területén szeretné vezetni.
A szakember szerint a forgalom igényeit úgy kell kiszolgálni, hogy közben ne veszélyeztesse sem a lakónegyedeket, sem a zöld területeket. Ebből következik, hogy a megvalósult beruházások mindig kompromisszum eredményeként születnek meg. Ahhoz, hogy gyorsítsuk az építést, minden résztvevő számára nagyobb rugalmasságra lenne szükség – hangsúlyozta az igazgató. Az idő ugyanis rendkívül fontos tényező a közlekedési infrastruktúra fejlesztésben, hiszen egyre növekvő közlekedési igényekkel kell lépést tartani. A nálunk gazdagabb, fejlettebb infrastruktúrával rendelkező országokban van idő a lakóközösségekkel, civil szervezetekkel való akár többéves egyeztetésre is, mert az úthálózat évtizedekkel korábban kiépült. Ezzel szemben Budapesten mindaddig a Hungária körúton dübörög a kamionforgalom, amíg nincs elkerülőautópálya-összeköttetés az M7–M5–M3 között. Ezért is jó lenne gyorsabb tempóban megvalósítani a beruházásokat.
Mindezek fényében érthető, hogy az M6-os autópályának az M0-s és az érdi tető közti, 8,5 kilométeres szakaszának építése alapvetően más kihívások elé állította az építő Vegyépszert, mint a szokásos, városokat elkerülő sztráda. Ez a 47 milliárd forintos beruházás minden szempontból városi autópálya. Az első pillantásra rövid szakaszon nagyon sok a műtárgy. Többek között itt épül Magyarország első háromszintű csomópontja az M0-s és az M6-os találkozásánál. Az autópálya legtöbb szakasza elkészült vagy a készhez közeli állapotban van, azonban az augusztusi átadásig megfeszített munkára van szükség – mondta Marokházi István. Ezek közé tartozik az érdi tetőhöz vezető útszakasz és maga a csomópont, amelynek készültségi szintje mintegy 60 százalékos. Emellett meg kell építeni még két hidat, ezek közül az egyik keresztező közúti híd, míg a másik magát az autópályát hordozza.
A sztrádaépítkezés jogi szabályozása jó irányban változott az elmúlt években: az autópálya-törvény lehetővé teszi, hogy az engedélyezett nyomvonalon – vagyis annak 60–100 méter széles sávjában – kisajátíthassák az ingatlanokat. A tulajdonosokkal folytatott jogviták ugyanis nem odázzák el az építést. Más a helyzet a közműkiváltásokkal; a földben lévő csővezetékek, kábelek lefektetéséhez, villanyoszlop állításához a tulajdonos hozzájárulása szükséges. Emiatt minden érintetett telektulajdonossal meg kell egyezni. Mivel a városi autópálya által érintett területen sokkal több mind a tulajdonos, mind a közművek fajtája, ez rendkívüli módon lassítja a beruházást. Példaként említette Marokházi István, hogy az M6-ossal párhuzamosan halad a Százhalombatta és a kelenföldi fűtőmű közötti összeköttetés. Ez nem pusztán egy vezeték, hanem a szakzsargonban „közműcsordának” nevezett, tucatnyi párhuzamos vezeték együttese, amely olajat, benzint, gázt, esetleg pakurát szállít a föld alatt. Ez a rendszer többször is keresztezte az M6-ost, nem csoda, hogy a beruházás teljes árának 30-35 százalékát teszi ki a közműkiváltás költsége. Ezenkívül a különböző közművek – gáz-, víz- és villanyvezetékek, valamint kommunális csatornák – is 150-200 méterenként keresztezték a szakaszt, így összesen 106 kilométer hosszúságú közművet kellett kiváltani. Csak tavaly októberre végeztek a munka túlnyomó részével, és ezután lehetett megkezdeni magát az útépítést.
Szintén az építkezés sajátosságai közé tartozik, hogy jelentős területeket kellett kisajátítani. A kisajátítás, vagyis a szükséges területek megszerzése olyan tulajdonosoktól, akik önszántukból nem kívánják eladni ingatlanjukat, bonyolult jogi procedúrákat tesz szükségessé. Tetézte a nehézségeket a telkek tulajdonjogának rendezetlensége. A tulajdoni lapokon több esetben nem a jelenlegi tulajdonos neve szerepelt, mert elmaradt a tulajdonjog átvezetése az illetékes földhivatalban. Nem könynyíti meg a kivitelezők munkáját az sem, hogy mintegy 30 műtárgy, vagyis alul- és felüljáró, vasúti és közúti híd, csomópont építését kell elvégezniük. Mindez gyakorlatilag azt jelenti, hogy szinte minden méteren akad le- és felhajtóág, vagy valamilyen kommunálisvezeték-keresztezés. Az autópálya mellett mintegy 22 kilométernyi hoszszúságú önkormányzati, illetve szervizútrendszer épül.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.